Tudta, hogy nem mindig kötelező az írott végrendelet? Van egy eset, amikor szóban is lehet végrendelkezni!
Kevesen ismerik a szóbeli végrendelet szabályait, pedig bizonyos esetekben nagyon sok múlhat azon, hogy az ember tisztában van-e ezekkel az öröklési jogi paragrafusokkal.
Az öröklési jog alapjaival a legtöbben tisztában vannak: ha van írott végrendelet, akkor az elhunyt halála után eszerint a dokumentum szerint kerül sor az öröklésre. Ha nincs ilyen írásbeli végakarat vagy valamiért nem érvényes, akkor a törvényes öröklés szabályai szerint örökölnek a rokonok. Na de mi van akkor, ha az elhunyt írásban ugyan nem rendelkezett a halála esetére, de vannak tanúk, akik azt állítják, hogy szóban igen? Nos, bizonyos körülmények között a szóbeli végrendelkezés is érvényes lehet. Ennek a szabályait mutatjuk be alább.
Szóbeli végrendelet: csak rendkívüli helyzetben, de akkor így lehet
A polgári törvénykönyvről szóló törvény 7:13-as paragrafusa említi először a szóbeli végrendeletet abban az összefüggésben, hogy a végrendeletnek a formát tekintve két fajtája van, az írott (köz- és magán)végrendelet, illetve a szóbeli végrendelet. E kettő közül természetesen az írott az általános forma, és a szóbeli végrendelet egy rendkívüli esetekre fenntartott kivétel. Szóbeli végrendelkezésnek csak a Ptk-ban meghatározott esetben van helye, és a törvényszöveg nem véletlenül használja egyes számban az „eset” szót, ugyanis a törvényalkotó csak egyetlen esetet határoz meg, amikor létjogosultsága lehet a szóbeli végrendeletnek. Ennek az oka természetesen az, hogy a szó elszáll, de az írás megmarad – ha valaki már elhunyt, akkor általában nagyon nehéz bizonyítani, hogy mit mondott, ha a végakarata nincs lejegyezve.
„Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete”
– mondja a Polgári törvénykönyv. Szóval a következők közül az összesnek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy szóbeli végrendelet érvényes legyen:
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. szeptember 21., 14:58
Az öröklés egy fontos szabálya vonatkozik azokra, akik balesetben hunytak el – ez az eset ugyanis kivételt jelent a főszabály alól.
Itthon
2025. szeptember 11., 09:37
Az örökség nem jár automatikusan, néha csak a hagyatéki tárgyaláson derül ki, hogy egy vagy több gyermeket az elhunyt kitagadott az öröklésből.
- a végrendelkező az életét fenyegető rendkívüli helyzetben legyen;
- írásbeli végrendelet megalkotása ne legyen lehetséges ebben a helyzetben;
- legyen jelen egyszerre két tanú, akik értik a nyelvet, amin a végrendelkező szóban végrendelkezik;
- a végrendelkező a végakaratát egész terjedelmében mondja el; és
- a végrendelkező jelentse ki, hogy ez a nyilatkozat az ő végrendelete.
A tanúkkal kapcsolatosan vannak még szabályok. A szóbeli végrendelet tanúja egyrészt nem lehet olyan személy, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes. Másrészt kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy sem lehet tanú, ha ez a részleges korlátozottság kizárja a tanúkénti közreműködést. A minap.hu jogászszakértője kiemeli továbbá, hogy a tanú és közeli hozzátartozója nem lehet a végrendelet kedvezményezettje sem, vagyis nem örökölhet. Ha a tanú mégis részesülne a vagyonból, a végrendelet rá vonatkozó része érvénytelen, kivéve, ha rajta kívül még két másik tanú is jelen volt.
Gájerné dr. Szabó Andrea a Jogifórum.hu-n publikált egy tanulmányt a A szóbeli végrendelet problémái a bírói gyakorlatban címmel, és ez hosszan részletezi, hogy a végrendelkező életét fenyegető helyzetnek lehetnek külső okai (pl. baleset, természeti katasztrófa), de lehetnek belső okai is (pl. drasztikusan súlyosbodó, vagy hirtelen komolyra forduló betegség). A tanulmány szerint a gyakorlatban ez a második eset a gyakoribb, azaz az, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzet a végrendelkező személyében rejlő olyan belső ok, pl. betegség miatt következik be. A vészhelyzet általában valamely megelőző betegséggel oksági kapcsolatban álló, hirtelen, ugrásszerű hanyatlás következménye: azaz például egy kórházban vagy betegágyon fekvő személy állapota egyszer csak válságosra fordul, az illető haldokolni kezd – ez tipikusan olyan eset, amikor a bírói gyakorlat szerint érvényes lehet a szóbeli végrendelet, ha a többi követelmény is teljesül.
Se a törvény, se a tanulmány nem szól erről, de ha van valakinél telefon ebben a bizonyos rendkívüli helyzetben, akkor minden bizonnyal érdemes egy videót csinálni a szóbeli végrendelet megtételéről, mert ez megkönnyítheti utólag a bizonyítási eljárást.
Szóbeli végrendelet: vigyázat, csak 30 napig érvényes!
És van még egy rendkívül fontos szabály, ami a szóbeli végrendeletekre vonatkozik: a vészhelyzet elmúlásával automatikusan hatályukat veszítik az ilyen végrendelkezések. Ha ugyanis valaki az életét fenyegető vészhelyzetbe kerül, és ebben a szorult helyzetben gyorsan szóban végrendelkezik, de aztán megmenekül, akkor a szóbeli végrendeletet írásban meg kell erősíteni, különben egy hónapon belül érvénytelenné válik. A Ptk. 7:45. §-a egészen pontosan így fogalmaz:
„A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.”
(Kiemelt kép: Freepik/Drazen Zigic)
