Emberekre támadó szarvas-kullancslégy jelent meg Magyarországon, hasztalan ellene a riasztó
Egy eddig csak Kelet-Ázsiában honos, makacs és vérszívó rovarfaj, a japán szarvas-kullancslégy jelent meg Magyarországon. A kutatók szerint nemcsak az állatokat, de az embert is megcsípheti, és kórokozókat is terjeszthet.
A japán szarvas-kullancslégy eredetileg Japánban, Koreában és Kínában honos, Európába az utóbbi évtizedekben jutott el. Először Olaszországban és Németországban azonosították, mostanra pedig hazánkban is megjelent, ami tudományos szenzációnak számít, hiszen korábban nem fordult elő a Kárpát-medencében – számol be róla a Sonline.
Agresszív rovar, az embert is megtámadja
A rovar testfelépítése különleges: lapos, szinte „kétdimenziós” alakja és kampós lábai segítségével erősen rátapad gazdaállatára. Elsősorban szarvasok és más nagyemlősök vérét szívja, de ha lehetősége adódik, az emberre is rátapadhat.
Csípése fájdalmas, viszkető és duzzanatot okoz.
Ábrahám Levente entomológus, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója szerint a faj felbukkanása nem meglepő: „A nemzetközi áruforgalom és az utazás soha nem látott mértékben gyorsítja az élőlények terjedését, ezek a rovarok ma már könnyen eljutnak olyan helyekre is, ahol korábban nem éltek” – nyilatkozta a szakember a lapnak.
Hozzátette, hogy Japán és Magyarország hasonló éghajlati viszonyai – a négy évszak váltakozása – megkönnyíthetik a faj alkalmazkodását. Bár jelenleg a megjelenés nem okoz közvetlen veszélyt, túlzott elszaporodásuk komoly gondot jelenthet, elsősorban a vadgazdálkodásban.
Brutálisan viszket és nehéz ellene védekezni
A kullancslegyek csípése heves viszketéssel és duzzanattal jár, a hagyományos rovar- és kullancsriasztók azonban nem hatásosak ellenük.
A legjobb védekezés a zárt ruházat, különösen erdős, vadban gazdag területeken, ahol nagyobb az esély a találkozásra.
Szakemberek szerint a helyzetet egyelőre érdemes figyelemmel kísérni, de nincs ok pánikra, a japán szarvas-kullancslégy jelenléte inkább természetföldrajzi érdekesség, mint közvetlen veszély, ugyanakkor jelzi, milyen gyorsan változik az európai rovarvilág az emberi tevékenység és a klímaváltozás hatására.
(Kiemelt képünk forrása: Wikipédia)









