Süddeutsche Zeitung: Törzsi gondolkodás Magyarországon is
A Süddeutsche Zeitung szerzője a félelem társadalmainak nevezi az unió új tagállamait. Marsovszky Magda, a fuldai főiskola tanára úgy gondolja, hogy itt megkésett nemzetekről van szó, mert azok még nem alakultak ki a felvilágosodás idején. Ezért a nagy tömegek nem sajátították el az emberi jogok eszméjét, a nemzet számára az eredet a fő.
Az etnikai alapú közösségekre a törzsi gondolkodás, a kirekesztés a jellemző, ami erősíti az önértelmezést. Az individualizmus ellenben riadalmat gerjeszt. A menekültválság megmutatta, hogy az idegengyűlölet Keleten sokkal elterjedtebb, mint Nyugaton, jóllehet mifelénk alig élnek külföldiek.
Keleten a holokauszt után is ellenségképek szabják meg a nemzet önértelmezését. Az antiszemitizmust a szocializmus idején hivatalosan elutasították, de továbbélt az kapitalizmus- és imperializmusellenesség, az Amerika-ellenesség és az anticionizmus formájában.
A rendszerváltás után sokan áldozatnak érezték magukat. Gyorsan terjedt a félelem a nemzethalál lehetősége miatt, ismét bűnösök kerestettek. Ebben a helyzetben a régi ellenségek eltűntével a globálkapitalizmusra tevődött át a gyűlölet.
Hátteréül a „világzsidóság” szolgált, amely Magyarországon a „Tel Aviv–New York–Brüsszel-tengelyként” jelent meg. Az összeesküvés-elméletet máig ráterhelik a régi uniós tagokra, az EU-t az elnyomó mechanizmus új formájaként állítják be. Hogy a fenyegetettség érzete elviselhetőbb legyen, etnovallási formában előszedik a régi igazodási mintákat.
A „kiválasztottság” motívumát átviszik a népre. Ehhez egy csomó közhely, legenda és olyan történetírás a kiindulópont, amelynek feladata, hogy igazolja az állítólag ezeréves, egységes kultúrát és annak fölényét más kultúrákkal szemben.
A tiszta, völkisch magot keresik és minden külföldi befolyást szennyezésnek minősítenek. Az élettér-ideológia Magyarországon 2012 óta része az Alaptörvénynek.
A preambulumban szereplő „Szent magyar Korona” nem jelent mást, mint a magyarok népközösségét. Ez esetben ha a nemzet védelme fontosabb az emberi méltóság megóvásánál, akkor bizonyos csoportok kirekesztése nem egyszerűen belefér az alkotmányba, hanem szinte szükséges.
A fajelmélet azért tűnik olyan vonzónak, mivel azon keresztül feloldódnak az osztálykülönbségek és kialakul a homogén nemzet, mint minden gond végső megoldása.
