Ruhatár nem középiskolás fokon

A helyszín Ferencváros egyik rekultivált utcája. A valaha itt állt malom emlékét is őrzi az épület, a vakolatlanul hagyott nyers kövek előtűnnek a lépcsőházban és odabent is, a cég főhadiszállásán. Ahol első pillantásra teljes az összevisszaság. Egymásra pakolt dobozok, kávésbögrék, salgó polcokra rámolt csomagok. És mindenhol egy-egy postázásra, csomagolásra váró póló, pulóver. A téglafal, a három raklapból gyártott asztal, a videobeszélgetésekhez felszerelt mikrofonok és fekete derítőlámpák mégis valamiféle egységet tükröznek. Elsőre nem igazán tudni, miért, de működik, ki van találva.

Ahogy a Vates is. Ruházati termékek, táskák, telefontokok irodalmi idézetekkel, grafikákkal vagy egyszerűen kultikus rajzfilmfigurákkal ellátva. De nem csak ez. „Nem termékeket forgalmazunk, hanem egy brandet szolgáltatunk,” mondja Bence. Egy brandet, ami azt hirdeti: a kultúra trendi. Mert jó magunkon hordani Radnótit (Mossa az eső össze szívünket), Karinthyt (Minden álomnál több a valóság), Márait (Nem a bor volt jó, hanem a borozás). És kellemes felülni a nosztalgiavonatra, és Vízipókot, Vukot vagy Tévémacit rakatni a pulóverre. Mert komoly felnőttek vagyunk, de annyira azért mégse.

De hogy lesz ebből sikeres vállalkozás?

Elsőre két álmodozónak tűnik Péter és Bence. Mert hát ki ne álmodott volna arról irodalomkedvelőként, hogy kedvenc verse vagy idézete kiszabaduljon a papírlapokról, és transzparensen, óriásplakáton vagy ruhadarabon szülessen újjá – Krasznahorkai-rajongók hátrányban. Megvalósítani azonban nem olyan könnyű ezt az álmot. Mert nagyon vicces a Heroes of Spenót nevű Facebook-csoport is, de bennfentesnek kell lenni ahhoz, hogy értsük. Meg profitot se termel.

Péter vérbeli irodalomrajongóként még a suliban kezdett agyalni azon, hogy kellene egy brandet építeni, ami az irodalom köré szerveződik. Azt is tudta, hogy ő ehhez egyedül kevés lesz. „De hát Richard Banson sem űrhajóval kezdte, hanem egy iskolaújsággal”, teszi hozzá nevetve. Keresni kezdett egy tervezőgrafikust, és Bence ideális partnernak bizonyult: akkoriban minimál mintás pólókat akart gyártani filmes utalásokkal. És Péter épp ilyet akart: szépet, egyszerűt, geeket.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168 óra

Általában amikor két fiatal összeáll, és alapít egy céget, az a forgatókönyv, hogy a kisszobában kikanyarítanak egy sarkot a műhelynek, aztán pár évig égetik a tanulópénzt, mert sokadjára lesz jó a termék, utána meg el is kell adni. Ezt a részt Péter és Bence kihagyta. Az ötlet megvolt,
a tudás megvolt, a technikai háttér meg nem igényelt hatalmas beruházást. Az irodában áll egy gép, kicsit olyan, mint egy iskolai fénymásoló és egy gofrisütő keveréke. Ezzel lehet mintát vasalni a textilre. Nagyon egyszerű az egész, szépen el kell simítani a textilt, rá kell tenni a mintát, aztán le kell nyomni a sütő tetejét. És kész. Ez a gép százhúszezer forint volt, kábé egy hét alatt visszajött az ára. Szóval a kérdés nem az volt, lehet-e jó minőségű terméket gyártani, hanem az, hogy hogyan tovább?

Azt gondolták, egy jó PR-kampánnyal röffentik be a boltot. Ha a kampány működik, és elég hangos, akkor az nagyon jó katalizátor lesz. Éppen ezért nagyot akartak mondani: ha már vátesz, mi más lehetett volna a jelmondat, mint az, hogy kultúrforradalmat csinálnak. És bejött. A Diante Nova Bt. egy családi cég, ebbe integrálták a Vatest. Vagyis a cég évek óta működik, de a Vates csak 2019-ben indult be. Az első teljes évük 2020 volt, ami elsőre igen szerencsétlen időzítésnek tűnik, hiszen a ruházati boltok sorra vaskos mínuszokat voltak kénytelenek elszámolni a lezárások miatt. A Vates számára azonban nem volt tragikus az év, 47 millió forint bevételt értek el. Tavaly sikerült duplázni, a forgalom 98 millió forintra nőtt, a teljes bevétel – más tevékenységekkel együtt – pedig 120 millió forint körül alakult.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168 óra

Persze nem minden az asztali vasalón készül, sőt a többség nem. Több technikával készülnek a termékek, így a vasalás mellett szitanyomással és hímzéssel is dolgoznak, ezt a munkát beszállítók végzik. Tavaly nyáron még ketten tolták a szekeret, de az idén már megvolt a forrás arra is, hogy felvegyenek embereket, így már hatan dolgoznak a cégben.

A cél a termékpaletta bővítése. Ez már most látszik, hiszen az irodalmi tematika mellett tavaly év végén licencet kaptak mesekarakterek felhasználására is. Ez jót tett a karácsonyi forgalomnak, de a legjobban a falinaptár ment, amelyet egyedi rajzok és Fodor Ákos-versek díszítenek. A jövőben unikálissá akarják tenni a márkát. Máshová szeretnék magukat pozicionálni, így jóval összetettebb arculatot alakíthatnak ki. Tipikusan ilyen egyedi irány a Bohemian Betyars együttessel kötött partneri megállapodás, a Vates merchandise cuccokat készített a zenekarnak. Ezt hitelesebb karakternek érzik, és jó visszajelzést jelentett, hogy egy nem várt együttműködés is összejött. A Westend bevásárlóközpont például szerette volna színesíteni a tetőkertjén szervezett programokat, és együttműködést ajánlott a Vatesnek kulturális rendezvények megvalósítására.

Egyelőre nem akarnak külső forrást bevonni, bár tárgyaltak befektetőkkel. Nemet mondtak az ajánlatra, mert a befektető elképzelései mások voltak – azért jólesett nekik az ajánlat és a visszajelzés. Egyszerűen más irányt akart volna venni a befektető, amit se Péter, se Bence nem támogatott. Utólag sem bánták meg a döntést, sőt. Egyelőre nincs napirenden újabb cápa, de semmit sem utasítanak el csípőből. Az biztos, hogy költöznének, mert a ferencvárosi bázis egyre szűkösebb.

(Kiemelt kép: Bárány Bence és Csányi Péter, a Vates alapítói a cég irodájában, Budapesten, 2022. február 7-én. Fotó: Karancsi Rudolf / 168 óra)