Így ismerhető fel a rák a tünetek megjelenése előtt

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) jelenleg 140 ezer páciens bevonásával vizsgálja az ígéretes vérteszt hatékonyságát. Az eredményeket várhatóan jövőre hozzák nyilvánosságra, és amennyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, a programot akár egymillió emberre is kiterjeszthetik a rák korai kimutatása érdekében.

Jelenleg a rák kimutatása korlátokba ütközik

A rák korai felismerése kulcsfontosságú a gyógyulás esélyei szempontjából, ám a legtöbb daganattípus ma még csak előrehaladottabb stádiumban diagnosztizálható. A jelenlegi szűrő- és diagnosztikai módszerek elsősorban anatómiai elváltozásokra vagy laboratóriumi eltérésekre épülnek, így a betegség gyakran csak akkor mutatható ki, amikor a tumor már méretet öltött vagy áttétet képezett.

A korai (I–II.) stádiumban történő kimutatás tipikusan azoknál a rákfajtáknál lehetséges, ahol rendszeres szűrés zajlik:

• emlőrák: mammográfia segítségével akár 5–10 mm-es elváltozások is azonosíthatók;
• méhnyakrák: a HPV-teszt és a citológiai vizsgálat kombinációja a rákmegelőző állapotokat is felfedi
• vastagbélrák: a székletvér-teszt és kolonoszkópia révén polipok, korai elváltozások is kimutathatók.

Ezzel szemben az olyan daganatok, mint a hasnyálmirigy-, petefészek- vagy májrák, sokszor csak III–IV. stádiumban kerülnek diagnosztizálásra, amikor a betegség már szétterjedt, és a kezelési lehetőségek korlátozottabbak.

A modern orvostudomány ezért az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a biomarkerek és a folyékony biopszia (liquid biopsy) fejlesztésére. Ezek a vérben keringő daganat-eredetű DNS- vagy fehérjemintákat keresik, amelyek már a tünetek megjelenése előtt jelezhetik a rák kialakulását. A jelenlegi kutatások (pl. Galleri-teszt, NHS-pilot) azt vizsgálják, hogy ezek az eljárások képesek-e a nulladik vagy első stádiumban azonosítani a daganatokat — vagyis még jóval azelőtt, hogy a hagyományos képalkotó módszerek (CT, MRI, PET) bármilyen elváltozást mutatnának.