Rabbi az iskolában – Európai színtérre lépett a Tett és Védelem Alapítvány
Az alapítvány azzal a céllal jött létre Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kezdeményezésére, hogy hatékonyan, új eszközök és új módszerek igénybevételével lépjen fel az antiszemita jelenségek ellen. A cselekvést tekintették a legfontosabbnak, és első körben arra helyezték a hangsúlyt, hogy definiálják, mit tekintenek antiszemitizmusnak. Az EBESZ módszertani ajánlásainak segítségével létrehozták saját monitoring-módszertanukat, amely súlyosság szempontjából rangsorolja, hétfokozatú skálán helyezi el az egyes antiszemita gyűlöletcselekményeket.
A következő feladat azoknak az eszközöknek az áttekintése volt, amelyekkel az antiszemita megnyilvánulások ellen fel lehet lépni. „Kizárólag a jog alapján állva kívánunk fellépni a gyűlöletcselekményekkel szemben” – hangsúlyozta a Tett és Védelem Alapítvány titkára.
Megállapították, hogy a magyar jogi szabályozás összhangban van az európai uniós irányelvekben meghatározott elvárásokkal, néhány esetben annál szigorúbb kereteket határoz meg. Mára a közösségek elleni gyűlöletcselekményeket egyrészt kellőképpen szankcionálja a Büntető törvénykönyv, másrészt az Alaptörvény is rendelkezik a közösségek méltóságának védelméről. Az ennek érvényesítését célzó jogszabályok a Polgári törvénykönyvben öltenek testet: ha egy közösség vagy annak egy tagja sértve érzi magát valamilyen gyűlöletcselekmény által, akkor sérelemdíjért keresetet nyújthat be a bíróságra.
A rendelkezésre álló eszközök közül ugyanakkor Szalai Kálmán szerint valódi és tartós eredményeket csak az oktatás révén lehet elérni. Saját tananyagot állítottak össze a középiskolások számára a gyűlöletcselekményekről, és olyan programot is kidolgoztak, amely a zsidóság bemutatásáról szól.
„A program részeként Köves rabbi tartott előadást középiskolás osztályokban, ahol jószerével ez volt az első alkalom, hogy a diákok rabbival találkoztak. Sok esetben az otthonról hozott előítéletességgel telve jöttek a diákok az osztályterembe, ahol aztán találkoztak egy olyan zsidóval, akinek van humora, érti a nyelvüket, aki tájékozott, aki újat tud nekik mondani. Egy ilyen találkozás tizenöt-húsz perc alatt megfordította a diákok hozzáállását, és a kezdeti feszültségek, szorongások után nagyon kötetlen, természetes beszélgetés alakult ki” – idézte fel a főtitkár ezeket az iskolai látogatásokat, amelyek 2014-ben kezdődtek.
Köves SlomóA középiskolait követte az általános iskolai program, majd az egyetemek és főiskolák számára készült, Gyűlöletcselekmények természetrajza című tananyaguk. Ezt közösen dolgozták ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, ahol ma is oktatják a rendvédelmi karon, háromkredites tárgyként. Van ezenfelül tréningprogramjuk a rendvédelmi szervek számára, felnőttképzés keretében. Most van elbírálás alatt a bírói akadémián az ügyészek és a bírói kar számára készült tananyag, a gyűlöletcselekmények jogtörténetével, jogfejlődésével és alkalmazástörténetével kapcsolatban.
Szalai Kálmán kitért arra is, hogy a zsidó közösség által delegált szakértőknek módjuk volt átvizsgálni a Nemzeti alaptanterv keretében megújuló tankönyveket, amelyekben a zsidóság, a zsidó vallás, a holokauszt, illetve a jelenkori Izrael témája felmerülhet. Lapunk érdeklődésére a főtitkár elmondta: értelemszerűen a Horthy-korszakkal kapcsolatos témák tankönyvi megjelenítését is áttekintették. Voltak észrevételeik, illetve konkrét, tartalmi elemeket érintő javítási kéréseik, „amiknek nagy része meghallgatásra is talált”. Szalai megjegyezte: az erről a korszakról szóló tananyagot illetően nem volt olyan sok javítási kérelmük, mint a modern kori Izraellel kapcsolatos témákban.
Megjegyzendő, hogy Szalai Kálmán egy korábbi nyilatkozatában elismerte: az antiszemita megnyilvánulásairól is ismert Wass Albert tananyagként való oktatásával szemben megfogalmazott aggályaikkal kapcsolatban még egyeztetések zajlanak, reményeik szerint sikerül kompromisszumos megoldást találni a témában.
A mai Izraellel kapcsolatos vitákat illetően a Tett és Védelem Alapítványnak az az álláspontja, hogy az izraeli politika bírálata, az izraeli politikai helyzettel kapcsolatos véleményalkotás teljesen a politikai diskurzus szerves része, ám amikor vitatják a létezéshez való jogát, démonizálják a zsidó államot vagy megkérdőjelezik Izrael biztonsághoz és területi integritásának védelméhez fűződő jogát, akkor az már antiszemitizmusnak tekinthető.
Külföldön – mondta Szalai Kálmán – nem találni olyan zsidó szervezetet, amely a Tett és Védelem Alapítványhoz hasonló komplexitással az oktatás, a jogvédelem és a kutatás-monitoring területén egyaránt tevékenykedne.
„Európában több olyan szervezet van, amelyik az adott országnak az antiszemitaincidens-monitoringját végzi – a miénkkel nem teljesen egyező módszertannal. Van olyan is, amelyik kizárólag jogvédelemmel vagy csak oktatással foglalkozik, de ahol ez a három tevékenység együtt, egymást erősítve jelenne meg, olyan nincs” – fogalmazott.
Ezért a Tett és Védelem Liga szervezésében elindították az antiszemita incidensek megfigyeléséről szóló, egységes módszertan alapján készülő jelentéseiket Magyarországon kívül hét európai országban: a visegrádi államokban, továbbá Ausztriában, Romániában, Norvégiában és Svédországban.
„Nem akarunk megállni ennél a hét államnál, terveink szerint ezt az EU összes országában meg kívánjuk jelentetni, havi jelentés formájában” – közölte.
Ezzel párhuzamosan nem csupán az antiszemita incidenseket akarják regisztrálni, hanem az ilyen esetek mögött megbúvó folyamatokat is értelmezni kívánják. Magyarországon már 2013 óta folyamatosan kutatják a társadalom antiszemita előítéletességét. Ezt a kutatást nemrég kiterjesztették további 13 országra, olyanokra, ahol szignifikáns zsidó közösségi élet van. Az adott társadalom antiszemita előítéletességének a kutatása komoly szakértelmet, tudományosan alátámasztható módszertant igénylő munka. A témában kiírt közbeszerzés az elmúlt hetekben zárult, és annak nyomán Kovács András professzor által kidolgozott kutatási terv szerint, az IPSOS nemzetközi szervezettel együttműködésben végzik a felmérést.
„Gyorsjelentést talán február végén tudunk ebből készíteni. A részletes kutatási elemzés nyár végére várható” – vélekedett Szalai Kálmán.
Beszámolt arról, hogy a monitoring és kutatás mellett a jogvédelmi és az oktatási tevékenységgel is meg kívánnak jelenni több európai országban. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak oktatási kormányzataikkal, ahonnan már kötelezettségvállalási, illetve támogatási nyilatkozatok vannak a birtokukban. Az eredmények bemutatása és a tevékenységek elősegítése érdekében február végén irodát nyitnak Brüsszelben. Szalai Kálmán hangsúlyozta: a Tett és Védelem Liga a különböző országokban mindenütt a helyi zsidó közösségekkel együttműködve kívánja végezni tevékenységét, képviselni a biztonságos jövőhöz való jogot, „a helyi kormányzatokkal közösen, nem meghátrálva a nézetkülönbségektől”.
