Patkányinvázió fenyeget: már Budapest is érintett több európai nagyvárossal együtt

Nemcsak Budapesten, hanem számos európai és tengerentúli nagyvárosban is rémisztő patkányinvázió zajlik.

2025. október 2., 07:00

Szerző:

A patkányinvázió már szinte mindenhol jelen van: Amszterdamtól New Yorkig, Budapesttől Londonig. A rágcsálók megfékezése különösen fontos lenne, hiszen halálos betegségeket terjeszthetnek – számolt be róla az Index. De miért szaporodtak el ennyire, és hogyan lehetne visszaszorítani őket?

Ez áll a patkányinvázió hátterében

Budapest utcáin egyre gyakoribb a járdákon, árkokban, házfalak mellett elhelyezett fekete patkányirtó dobozok látványa.  Ma már nemcsak a Duna-parti lakásoknál jelent problémát a rágcsálók jelenléte, városszerte problémát jelentenek.

De nem Budapest az egyetle nagyváros, ami küzd a patkányinvázióval. A BBC beszámolója szerint a Brit Kártevőirtó Szövetség (BPCA) tagjainak több mint fele jelezte, hogy az elmúlt öt évben drasztikusan megnőtt a patkánybejelentések száma. Bár pontosan megszámolni őket szinte lehetetlen, a szakértők Nagy-Britanniában legalább 10 millióra becsülik a számukat, de akár 120 millióra is rúghat az egyedszám. 2023 és 2025 első fele között több mint félmillió patkányfertőzést jelentettek az önkormányzatoknak. A helyzet nemcsak nálunk és Nagy-Britanniában súlyos: Hollandiában (Amszterdam), Kanadában (Toronto), valamint több amerikai nagyvárosban (Washington DC, San Francisco, New York) is egyre több gondot okoznak. A csatornákban és szemétkupacokban táplálkozó állatok olyan betegségeket terjeszthetnek, mint a Weil-kór vagy a hantavírus, amelyek vizeletükből, ürülékükből és nyálukból is fertőzhetnek.

Emellett beszennyezik az élelmiszerkészleteket és a mezőgazdasági terményeket is pusztítják. Ha azonban megértjük, miért szaporodtak el, talán vissza is tudjuk szorítani őket. Bobby Corrigan brit kutató éveket szentelt a patkányok megfigyelésének. New Yorkban kezdte pályáját kártevőirtóként, majd tudományosan is elmélyült a rágcsálók életmódjának tanulmányozásában. Egy alkalommal például patkányokkal teli istállóban aludt, és meglepve tapasztalta, hogy ezek az állatok összetett társadalmakban élnek: a fiatal egyedek élelmet visznek a sérült vagy idős társaiknak. De kedvességük ellenére miért jelennek meg egyre nagyobb számban a városokban, az emberek közelségében?

A fő ok a pazarlás és az urbanizáció. A nagyvárosokban felhalmozódó hatalmas mennyiségű élelmiszer-hulladékot a kukások nem tudják elég sűrűn elszállítani. A telített szemetesek, a gyorsételekhez való hozzászokás, valamint az építkezések által megzavart csatornarendszerek mind hozzájárulnak a rágcsálók terjedéséhez. A tudósok szerint még a hőmérséklet-emelkedés is kedvez nekik, mivel érzékenyek a hideg-meleg változásaira. Corrigan a virginiai Richmond Egyetem kutatóival vizsgálta a hőmérséklet és a patkánypopulációk kapcsolatát: 16 észak-amerikai várost elemeztek, és kiderült, hogy a melegebb telek különösen elősegítik a szaporulatot. A Climate Action Tracker szerint a globális átlaghőmérséklet 2100-ra legalább 1,9–2,7 Celsius-fokkal emelkedhet, ami kedvez a rágcsálók elszaporodásának. Egy nőstény patkány évente hat almot hozhat világra, akár 12 kölyökkel – így két állat egy év alatt több mint ezer utódot is nemzhet.

A patkányok okosak, ezért nehéz irtani őket

Kiirtásuk mégsem egyszerű: bár hányni nem tudnak, ezért a méreg halálos számukra, rendkívül óvatosak az új ételekkel szemben. Először csak kóstolgatják, és ha nem történik semmi, akkor eszik meg. Alan Buckle, a Readingi Egyetem kutatója harminc évig próbált hatékony mérget kifejleszteni, de sikertelenül. A patkányok ugyanis a legkisebb kellemetlen íz vagy szag miatt is elutasítják a táplálékot. Ezért lassan ható szereket alkalmaznak, főként olyan gyógyszereket, amelyek gátolják a vérrögképződést. Ezek egy hét alatt okoznak belső vérzést, ami rendkívül kegyetlen módszer. Ráadásul a patkányok genetikai mutációkat is kifejlesztettek, így egyes populációk már rezisztensek a legerősebb mérgekre is. Alternatív megoldásként a szaporulat fékezésére fogamzásgátlókat is tesztelnek.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)