Egyre agresszívebben terjed a májban élő parazita, már a háziállatokat is támadja
Veszélyes parazita jelent meg Magyarországon, az amerikai májmétely a vadon élő és háziasított kérődzők májában élősködik.
Korábban a 168.hu is megírta, hogy egyre több olyan fertőzés jelenik meg Magyarországon, mely eddig nem volt jelent hazánkban. Az egyik ilyen betegség például a szőlőt támadja, és a gazdáknak egyre több problémát okoz. Most azonban egy parazita bukkant fel, az amerikai májmétely a kérődzőket támadja, derül ki az Agrárszektor cikkéből.
Magyarországon is felbukkant a veszélyes parazita
Egy Észak-Amerikából származó parazita, az amerikai májmétely (Fascioloides magna) egyre több helyen jelenik meg Magyarországon. A vadon élő kérődzők májában élősködő féreg nemcsak az állatok egészségére, hanem a vadgazdálkodásra és közvetve a mezőgazdasági termelésre is komoly hatással lehet. A szakértők szerint a parazita a Dél-Dunántúlon, különösen Somogy és Baranya megyében gyors ütemben terjed. Első hazai észlelését a 2010-es évek végén dokumentálták, majd a 2020-as kutatások már új, északi irányú fertőzési pontokat is kimutattak. A kórokozó fő gazdái a gímszarvasok és dámszarvasok, de más kérődzők szervezetében is megtelepedhet.
A fertőzés nedves, mocsaras élőhelyeken alakul ki, ahol jelen van a törpe iszapcsiga (Galba truncatula), a parazita köztes gazdája. A Dél-Dunántúl párás, szubmediterrán éghajlata kedvez a csigák szaporodásának, ami elősegíti a kórokozó fennmaradását és terjedését.
A molekuláris vizsgálatok (PCR) több gímszarvasban is megerősítették az amerikai májmétely jelenlétét, egyes állatokban több tucat férget is találtak. A fertőzés krónikus májkárosodást, gyulladást és kondícióromlást okoz, ami csökkenti a vadállomány ellenálló képességét és gazdasági veszteségeket is okozhat.
Így terjed a parazita
A kutatók szerint a parazita természetes úton is terjed, például a szarvasok migrációjával a Duna és a Dráva mentén, de emberi közvetítéssel, állatszállítás révén is új területekre juthat. A szakemberek kiemelik: a védekezés alapja a folyamatos monitorozás, a vadállomány rendszeres vizsgálata, valamint a köztes gazdafajok (iszapcsigák) felmérése.
A parazita elterjedése jól mutatja, hogy a klímaváltozás, az élőhelyek átalakulása és az emberi tevékenység együttesen hogyan segítheti elő új, korábban ismeretlen kórokozók megjelenését.
A kutatók és vadgazdálkodási szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai májmétely már nem elszigetelt jelenség, hanem egy folyamatosan terjedő, ökológiai és gazdasági kockázattal járó folyamat része, amely hosszú távon a magyar vadállomány és állategészségügy egyik új kihívásává válhat.
(Kiemelt kép: Pixabay)









