Országszerte várják a bírók az Alkotmánybíróság döntését a hajléktalanvegzálás ügyében
Négy törvényszék szabálysértési ügyszakban dolgozó szakembereinek részvételével szabálysértési szakmai megbeszélést tartottak pénteken Nyíregyházán – számolt be a Szabolcsihír.hu. A workshop célja egymás tevékenységének megismerése, a jó gyakorlatok átvétele volt, ami a személyi és tárgyi feltételek mellett az aktuális jogalkalmazási kérdésekre is kiterjedt.
– A társadalmi érdeklődés középpontjába került „hajléktalan törvény” volt az egyik alapvető kérdés, mellyel kapcsolatban gyakorlati tapasztalat szinte nincs még a régióban. Erre tekintettel a résztvevők nagy érdeklődéssel várják az Alkotmánybíróság határozatát, amely iránymutatást fog adni a jövőre nézve az ilyen jellegű ügyek elbírálásával kapcsolatban – közölte a portállal dr. Sörös László, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.
Eddig már összesen több ezer bíró és ügyvéd tiltakozott, sőt a fedél nélkül élő emberek büntetéséről szóló jogszabályok a Kaposvári és a Székesfehérvári Járásbíróság szerint is alapvető jogokat sértenek. Ezért mindkét bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíróságok szerint a jogszabály-módosítás ellentétes az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségével, a jogállamiság követelményével, az egyenlőségre, a diszkrimináció tilalmára és a tisztességes tárgyaláshoz való jogra vonatkozó rendelkezésekkel.
Az Utcajogász Egyesület is alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett volna, kérvényüket a bíróság első fokon elutasította. Nemcsak a bírák, hanem a civilek is úgy látják, jogilag is egyértelmű: az állam feladata nem az, hogy börtönbe küldje, hanem hogy otthonhoz segítse a rászorulókat. Egyetértenek ezzel a törvény ellen közösen tiltakozó szakmák képviselői is: a szociális dolgozók, az írók, újságírók és művészek, továbbá az orvosok és a pedagógusok szakmai csoportjai egyaránt követelték az emberséges bánásmódot.
Az október 15-tel hatályba lépett törvény szerint, ha a hatóság három hónapon belül negyedjére szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, akkor megindítja a szabálysértési eljárást, ami után 72 órára azonnal őrizetbe vehető lesz az illető, ezt követően pedig a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. Ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja. Eközben a magyarországi börtönök már most is 130 százalékos telítettséggel üzemelnek, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.
Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” megsemmisítik, a procedúráról pedig a kormányzati szándék szimbolikus lenyomataként „megsemmisítési jegyzőkönyvet” készítenek. Kifizetni még egy takarót sem fizetnek ki az érintetteknek.
