Öröklés után jön az elképedés: ilyen adókat- és illetékeket kell befizetni
A nagynénitől megörökölt lakás után fizetendő illeték olyan magas lehet, ami miatt az ingatlant is el kell adnia az örökösnek.
Az általános meggyőződés szerint az öröklés egy olyan élethelyzet, amely során ingatlanhoz, autóhoz vagy pénzhez lehet jutni anélkül, hogy bármit tenni kellene érte. A gyakorlat azonban sokszor mást mutat: a hagyatéki eljárás végén sokakat hidegzuhanyként ér az a tény, hogy az örökség után adót vagy illetéket kell fizetni. Nem ritka, hogy ez az összeg milliókra rúg, és az örökösnek nincs más választása, mint eladni a kapott vagyontárgyat, mert egyszerűen nincs miből kifizetnie a terhet.
A jogszabályok szerint 2010 óta Magyarországon az egyenes ági rokonok – gyermek, szülő, nagyszülő – valamint a házastárs mentesülnek az öröklési illeték alól. Ez jó hír a szűk családnak, viszont mindenki másra komoly kötelezettség hárulhat.
Öröklési illeték:
- Ingatlan öröklése esetén: 18% az illeték mértéke.
- Más vagyontárgyak (pl. autó, értékpapír, műtárgy, ékszer) esetén: 9%.
- Az illeték alapja mindig a hagyatékban szereplő vagyontárgy tiszta értéke (forgalmi érték).
Ajándékozási illeték:
Ha az öröklés nem közvetlenül történik, hanem az örökös valakitől ajándékozás útján kapja meg a vagyont (pl. végrendelet helyett ajándékozási szerződés), akkor az ajándékozási illeték szabályai vonatkoznak rá. Ennek mértéke megegyezik az öröklési illetékével: 18% ingatlan, 9% más vagyontárgy.
Személyi jövedelemadó (SZJA), ha eladják az örökséget:
Az örökség megszerzése nem adóköteles, de ha az örökös például eladja az ingatlant, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezhet, mert jövedelnehz jutott az örökségből. Az adó alapja az eladási ár és az örökléskori érték közötti különbözet. A jelenlegi szabály szerint az adó mértéke 15% SZJA, amelyet csökkenthetnek bizonyos költségek, illetve az öt évnél régebben örökölt ingatlan eladásakor már nem kell adót fizetni.
Súlyos ára lehet a megörökölt ingatlannak
Jó tudni, hogyha például valaki testvértől, nagybácsitól, nagynénitől, baráttól vagy távolabbi rokontól örököl, akkor az illeték mértéke az ingatlan esetében akár 18 százalék is lehet. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb értékű örökségnél elképesztő összegeket kell kifizetni.
Vegyünk egy konkrét példát: ha valaki a nagynénjétől örököl egy 50 millió forint értékű lakást, amelyet más örökös nem igényel, és nincs leszármazott, akkor az örökösnek a törvény alapján 18 százalékos illetéket kell befizetnie. Ez a gyakorlatban 9 millió forintot jelent, amit az állam részére be kell utalnia. Hiába örökség tehát az 50 milliós ingatlan, ha az illetéket nem tudja előteremteni, könnyen lehet, hogy az örökös kénytelen eladni a lakást, és a vételárból fedezni a terhet.
A rendszer igazságosnak tűnhet abból a szempontból, hogy a közeli hozzátartozók terheit csökkenti, ugyanakkor sokan mégis meglepetésként élik meg, hogy egy váratlan örökség ekkora anyagi kötelezettséget von maga után. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak ingatlan, hanem autó, értékpapír vagy akár cégüzletrész öröklésekor is illetéket kell fizetni, ha nem közeli hozzátartozóról van szó.
Szakértők szerint érdemes előre gondolkodni
A végrendelet pontos megfogalmazása vagy a közeli családtagoknak való ajándékozás sok kellemetlen helyzettől megóvhatja az örökösöket. Az öröklés ugyanis nem csupán ajándék, hanem felelősség is, amelyhez anyagi terhek társulhatnak. Aki nem készül fel, könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy öröm helyett inkább fejfájást és anyagi gondokat idéz elő a családba.
(Fotó: freepik)









