A testvér utáni öröklés buktatói, amiket nem árt időben tisztázni
A testvér közeli rokon, mégis más szabályok vonatkoznak rá, mint a házastársa, a szülőkre vagy a leszármazottakra.
A testvér utáni öröklés kérdésköre sokak számára csak akkor válik fontossá, amikor már bekövetkezett a baj. Bár a közfelfogás szerint a testvér közeli rokon, a magyar jogrendszer – és különösen a 2026. január elsejétől hatályos újítások – számos olyan csapdát tartogatnak, amelyek anyagi veszteséghez vagy családi viszályhoz vezethetnek.
A 2026-os év mérföldkő a hazai öröklési jogban: elindult ugyanis az automatikus tulajdonjog-átvezetés. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanok és járművek tulajdonjoga a hagyatéki eljárás lezárultával digitálisan, szinte azonnal átkerül az örökösökre. Ez felgyorsítja a folyamatot, de egyben veszélyes is: ha a testvérek között vita van, nincs idő a lassú mérlegelésre.
A legnagyobb tévhit öröklsé során
Sokan hiszik, hogy ha a testvérüknek nincs gyermeke, ők az automatikus örökösök. Ez nem egészen így van. A törvényes sorrendben a testvért a leszármazókon kívül megelőzi a házastárs és a szülők. A testvér csak akkor lép be a képbe, ha az elhunytnak nincs gyermeke és házastársa, és a szülők már nem élnek.
Az ingyenesség csapdája
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. december 23., 09:54
Az öröklés folyamata elhúzódhat néha, erre azonban a közüzemi szolgáltatóknak nem kell tekintettel lenniük.
Itthon
2025. december 16., 10:42
Az öröklés egyik alapelvét évezredek óta használjuk a hagyatéki eljárások során, mégis sokan meglepődnek rajta.
Itthon
2025. december 10., 13:40
A könyvespolc mögé rejtett készpénz is az öröklés része, akkor is, ha csak a hagyatéki eljárás után kerül elő.
2020 óta a testvérek közötti öröklés illetékmentes. Ez hatalmas könnyítés, de van jó néhány dolog, amiért fizetni kell. Ebben a cikkben részletesebben is felsoroltunk 7 olyan kiadást, amit az örökösnek meg kell fizetnie.
Az ági öröklés, avagy a családi vagyon védelme
Ha az elhunyt testvérnek van házastársa, de nincs gyermeke, a vagyon nagy része a házastársé lesz. Kivéve az ági vagyont. Ez mindaz, amit az elhunyt a felmenőitől (szülőktől, nagyszülőktől) örökölt vagy kapott ajándékba.
A testvérnek joga van követelni ezeket a vagyontárgyakat, akár egy családi házat is, hogy az ne a túlélő házastárs családjához kerüljenek. Itt a buktató az, hogy az ági jelleget bizonyítani kell a közjegyző előtt. Ha nem szól időben a testvér, akkor az új automatikus rendszer a házastársnak adja a vagyont.
Végrendelet és a kötelesrész hiánya
Míg a gyerekeknek és a házastársnak jár az úgynevezett kötelesrész (a törvényes jussuk harmada akkor is, ha kitagadják őket a végrendeletből), a testvérnek nem jár kötelesrész. Ez a testvéri öröklés legfájdalmasabb pontja.
Ha az elhunyt még életében a végrendeletében mindenét egy szomszédra vagy egy alapítványra hagyja, jogilag semmit nem követelhet a testvér, kivéve, ha bizonyítani tudja a végrendelet érvénytelenségét.
Adósságok öröklése
Az örökséggel nemcsak vagyon hanem tartozás is járhat. Fontos tudni, hogy az örökös csak a hagyaték tárgyaival és értékével felel a tartozásokért. Ha a testvér több adósságot hagyott hátra, mint vagyont, az örökséget vissza lehet utasítani, de ezt az eljárás elején kell megtenni.
(Fotó: Pexels)
