Öröklés a mozaikcsaládban: rosszul járhatnak az idősebb testvérek

Az öröklés nem ismeri a mostohagyerek fogalmat, ezen a címen örökölni sem lehet semmit, ha nincs végrendelet.

2026. február 16., 13:23

Szerző:

Mozaikcsaládok esetén a törvényes öröklési rend hátrányosan érintheti a korábbi kapcsolatból született gyermeket – olvasható a Jogi Fórumban. Az értelmezhetőség kedvéért vegyünk egy konkrét példát:

Az öröklés nem mindig igazságos

Péter és Anna házastársak. Péternek van egy fia az előző házasságából: Bence. Annának nincs korábbi gyermeke, de Pétertől születik egy lánya, Luca, aki így Péter és Anna közös gyermeke lesz, Bence és Luca mostohatestvérek lesznek (ezt a fogalmat nem ismeri a magyar öröklési jogrend). Tegyük fel, hogy a család egy 60 millió forint értékű közös házban él, amely 50-50%-ban a két szülő tulajdona (tehát Péter része 30 millió, Annáé 30 millió).

Ha Péter váratlanul meghal, akkor a törvény szerint Péter 30 millió forintos tulajdonrészét a gyermekei és a házastársa öröklik az alábbiak szerint: a gyerekek (Bence és Luca) fejenként egy-egy gyerekrészt kapnak a tulajdonjogból, a feleség is kap egy gyerekrészt a tulajdonjogból, plusz haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakáson. Az osztozkodás Péter 30 milliója után tehát úgy néz ki, hogy Bence, Luca és Anna is kapnak 10-10 millió forintot, plusz Annának megvan a fél házrész, azaz 30 millió forint.

Tegyük fel, hogy évekkel később Anna is meghal. Ekkor az ő teljes vagyona (a saját eredeti 30 milliója + a Pétertől örökölt 10 milliója = összesen 40 millió Ft) kerül öröklésre. Luca (a közös gyerek) Anna vér szerinti gyermeke, így ő örökli a teljes 40 millió forintot. Bence jogilag nem rokona Annának (csak mostohagyermeke). Bence nem örököl semmit Anna után az öröklési rend alapján.

Bár mindketten Péter gyermekei, Luca végül az apai vagyon nagyobb részét is és a teljes anyai vagyont megkapja. Bence számára az édesapja vagyona „elveszett” a mostohaanya ágán, mivel a magyar jog szerint a mostohagyermek nem törvényes örököse a mostohaszülőnek.

Mi a megoldás, hogy senki ne járjon rosszul?

„Akik maguk szeretnék eldönteni, hogy haláluk után kik és hogyan örököljék a vagyonukat, azoknak mindenképp érdemes még időben végintézkedést tenniük. Így akár többet juttathatnak azoknak a gyermekeknek, akiknek az életükben kevesebbet adtak, vagy bebiztosíthatják a korábbi kapcsolatukból származó gyermekek örökrészét. A közjegyzők tapasztalatai szerint a nem az első házasságban élők egyre gyakrabban tesznek végrendeletet, ezzel pedig az örökösök közötti családi vitákat is megelőzhetik”

– mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

A megoldás tehát az igazságos végrendelkezés. Illetve mozaikcsaládoknál az is gyakori, hogy a végrendelkezés mellett ajándékozási, illetve házassági vagyonjogi szerződéseket is készíttetnek a szülők, ezzel tisztázva a korábbi kapcsolatokból hozott jogokat, kötelezettségeket. Ezek a szerződések is befolyásolják a későbbi öröklést.

(Fotó: Freepik)