Öröklés: milliókat érhet ez a szabály, mégsem ismerik sokan
Az öröklés egyik alapelvét évezredek óta használjuk a hagyatéki eljárások során, mégis sokan meglepődnek rajta.
Sokan azt gondolják, hogy örökölni csak végrendelettel lehet, vagy kizárólag a közvetlen családtagok, vagyis a házastárs, gyerekeknek ilyenkor szóba. Pedig az öröklési jog egyik legfontosabb alapelve több mint 2500 éves, és már az ókori rómaiak is pontosan lefektették. Kr. e. 451-ben a Tizenkét táblás törvény így fogalmazott: „Si intestato moritur, cui suus heres nec escit, adgnatus proximus familiam habeto”, vagyis ha valaki végrendelet nélkül hal meg, és nincs saját örököse, akkor a legközelebbi rokon örököl.
Ez az elv a mai magyar öröklési jogban is él, és bizony milliókat érhet, akár úgy is, hogy az örökös erről először csak a hagyatéki eljárás során szerez tudomást.
Az öröklés joga nem áll meg a legközelebbi családtagoknál
Ha az elhunytnak nincs élő házastársa és nincs gyermeke, az öröklés sorrendje törvény szerint halad tovább a rokoni fokozatok mentén:
- Szülők
- Testvérek, illetve ha ők már nem élnek, akkor az ő gyermekeik (unokahúg, unokaöcs)
- Nagyszülők
- Nagybácsik, nagynénik, majd az ő leszármazottaik
- Távolabbi felmenők és oldalági rokonok
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. december 13., 15:55
Az öröklés egyik kevéssé ismert, pedig nagyon fontos és érdekes szabálya, hogy nemcsak az tartozhat bele a hagyatékba, ami a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában áll – hanem bizonyos esetekben az is, amit korábban már elajándékozott.
Itthon
2025. december 10., 13:40
A könyvespolc mögé rejtett készpénz is az öröklés része, akkor is, ha csak a hagyatéki eljárás után kerül elő.
Itthon
2025. december 8., 10:41
Egyszerűsödik az öröklés folyamata, a hagyaték összeírása már nem csak a gyászoló feladata lesz, az adatok egyébként is ott vannak egy adatbázisban.
Ez azt jelenti, hogy nem kell szoros kapcsolatban állni az elhunyttal ahhoz, hogy valaki törvényes örökössé váljon.
Akkor is örökölhet, ha évek óta nem beszéltek
Vegyünk egy konkrét példát: egy egyedül élő férfi meghal, akinek nem született gyermeke, nincs házastársa, a szülei már nem élnek, a testvéreivel évtizedek óta nem tartotta a kapcsolatot. Ettől függetlenül a testvérek, vagy ha ők sem élnek, az ő gyermekeik a törvény szerint örökölnek. Egy budapesti lakás, egy autó, megtakarítások akár úgy kerülhetnek valakihez, hogy addig nem is tudott a létezéséről.
És itt jön a kevésbé vidám rész: nemcsak vagyon, hanem tartozás is öröklődik. Ha az elhunyt hitelt, közüzemi hátralékot vagy más adósságot hagyott maga után, az örökös ezt is megkapja, igaz, csak az örökség értékéig felel érte. Ezért fontos tudni: az örökséget vissza is lehet utasítani, ha valaki nem szeretné vállalni a terheket.
Nem csak a filmekben fordul elő
Rengeteg film indul úgy, hogy a főszereplőnek az ölébe hullik egy örökség és hirtelen hatalmas vagyonhoz jut. A valóságban ennek nagyon is szilárd jogi alapja van, és Magyarországon is előfordul olykor. A hagyatéki eljárások során nem ritka, hogy addig ismeretlen vagy rég nem látott rokonok kerülnek elő, teljesen jogszerűen.
(Fotó: Pexels)
