Öröklés: beleszámíthat a hagyatékba, amit az örökhagyó még életében elajándékozott? Igen, ebben az esetben!
Az öröklés egyik kevéssé ismert, pedig nagyon fontos és érdekes szabálya, hogy nemcsak az tartozhat bele a hagyatékba, ami a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában áll – hanem bizonyos esetekben az is, amit korábban már elajándékozott.
Ha valaki meghal és nincs végrendelete, akkor ugye a törvényes öröklés szabályai lépnek életbe. Mindent, ami a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában volt, azt szét kell osztani az örökösei között. Nos, a hagyatékba azonban olyan dolog is beletartozhat, ami a halál pillanatában már nem volt az örökhagyóé, mert már korábban elajándékozta. Az erre vonatkozó szabályt talán azért ismerik meglehetősen kevesen, mert a jogszabály a kissé rejtélyesen hangzó „osztályrabocsátás” névvel illeti ezt jogintézményt.
Öröklés: ezt jelenti az osztályrabocsátás
Ez a jogintézmény alapvetően annak elismerésére szolgál, hogy sok idős ember még életében elkezdi eladogatni a vagyonát a leszármazóinak azzal, hogy ez egyszer úgyis az övék lesz, hiszen ők lesznek az örökösei. Az osztályrabocsátás tehát arra az esetre vonatkozik, ha az örökhagyó úgy ad át ingyenesen valamit egy leendő örökösének, hogy közben vagy egyértelművé teszi, hogy ez az örökség része, vagy az eset körülményeiből egyébként ez következik.
A jogszabály szövege pontosan így szól a Ptk. 7.56.§-ában:
„Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. december 10., 13:40
A könyvespolc mögé rejtett készpénz is az öröklés része, akkor is, ha csak a hagyatéki eljárás után kerül elő.
Itthon
2025. december 6., 11:17
Öröklés során adódhatnak olyan helyzetek, amire nincs mindenki felkészülve és vitát gerjeszthet, ha az örökösök mást akarnak kezdeni egy-egy megörökölt vagyontárggyal.
Itthon
2025. december 2., 10:51
Az öröklés során az egyik legnagyobb érték általában az ingatlan, amit gyakorlatban akkor sem mindig használhat az elhunyt gyermeke, ha ő lett a tulajdonosa.
Tehát ha valamelyik örökös még az örökhagyó életében megkapott valamit az örökségéből az örökhagyótól, akkor a hagyatéki eljárásban ezt köteles úgymond osztályrabocsátani, azaz annak az értékét hozzászámítani a hagyatékhoz. Ez értelemszerűen azzal jár, hogy aki korábban már kapott valamit, az utóbb annyival kevesebbet örököl többieknél, mint amennyi ennek az ingyenes adománynak az értéke.
Felmerül viszont ekkor, hogy mi van, ha ez a bizonyos ingyenes adomány olyan drága dolog, hogy többet ér, mint amennyi az illető öröksége lenne. A Ptk szerzői erre az esetre is gondoltak, és a megajándékozottnak kedveztek egy kicsit a többi örökössel szemben: amit a megajándékozott megkapott, azt nem kell visszaadnia vagy nem kell utána fizetnie a többieknek, a többlet visszatérítésére nem köteles – de mondjuk többet már nem is örököl, hanem ezzel a bizonyos ajándékkal kielégítettnek kell őt tekinteni.
A kivétel kivétele
Mint szinte minden (jog)szabály alól, ez alól is vannak azért kivételek. Ha például az egyik örökös tartásra jogosult az örökhagyótól, ennek a tartásnak az értékét akkor sem kell osztályrabocsátani, azaz a hagyatékba beleszámítani, ha az örökhagyó korábban kifejezetten kikötötte, hogy a tartás az örökség terhére megy. Ugyanígy a szokásos mértékű ingyenes adományt sem kell osztályrabocsátani, azaz nem kell évekre visszamenőleg visszakeresni, hogy ki mikor mit kapott karácsonyra az örökhagyótól és milyen jogcímmel. A szokásos mértékű ajándék és a rászoruló számára nyújtott tartás tehát biztosan nem fogja a hagyaték részét képezni, nem kell azt osztályrabocsátani, akármit is mondott az örökhagyó.
(Kiemelt kép: Pexels)
