Öröklés: gyökeresen megváltoznak a szabályok, ilyen lesz az új eljárás
Az öröklés jelenlegi módszere plusz terheket ró a gyászolókra, ezen igyekszik változtatni az új szabály.
2026-tól gyökeres változás jön az öröklés rendjében: az ügyintézés gyorsabb, átláthatóbb és digitálisabb lesz. Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint automatikussá válik az ingatlan-tulajdon átvezetése: a hagyatéki eljárás befejeztével a közjegyző továbbítja az adatokat a földhivatalnak, így az örökösöknek nem kell külön kérelmet benyújtaniuk – írta a Délmagyar.hu.
Az új szabályok szerint az országos elektronikus adatbázison keresztül már online is hozzáférhetők lesznek a hagyatéki iratok – különösen fontos ez a külföldön élő örökösök számára. Továbbá a közös tulajdon megszüntetése is egyszerűsödik: ha az örökösök egybehangzóan döntnek, az ingatlan azonnal eladható lesz, és a bevételt arányosan osztják meg.
Az öröklés új szabálya a haszonélvezeti jogra is vonatkozik
A mostani átalakítás a holtig tartó haszonélvezeti jogra is vonatkozik: annak megszűnése már nemcsak automatikus lehet a jogosult halálával vagy az ingatlan megsemmisülésével, hanem – egyszerű közjegyzői vagy ügyvédi nyilatkozattal – önkéntesen is lemondhatóvá válik.
Az új rendszer célja, hogy kevesebb legyen a jogvita, az ingatlanok tulajdoni helyzete gyorsan rendeződhessen, és az öröklési eljárások illeszkedjenek a modern, digitális ügyintézés világához.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. november 17., 09:57
Az öröklés és az azzal kapcsolatos ügyintézés mindenkit próbára tesz.
Itthon
2025. november 10., 11:56
Magyarországon az öröklés szabályai szerint nemcsak a vagyon, hanem a tartozások is a hagyaték részét képezik.
Itthon
2025. november 7., 14:17
Az öröklés szabályai szerint a gyerekek egyenlő arányban örökölnek, de ez nem jelenti azt, hogy nem egyezhetnek meg az érintettek a pénz, a kocsi vagy az ingatlan ügyében egymás közt.
Jelenleg az örökösöknek kell bevallaniuk mindent
Jelenleg az örökösök feladata, hogy az elhunyt halála után 8 napon belül összeírják mindazt a vagyont – ingatlant és ingóságokat –, ami a nevén volt. Ez sok esetben plusz terhet ró a gyászolókra és előfordul, hogy ennyi idő alatt még a temetés sem történik meg. A tételes listát a közjegyzőnek kell átadni, aki a hagyatéki eljárásban ezek alapján dönt az öröklésről.
Ha az elhunyt közös ingatlanban élt a házastársával
Egy gyakorlati példa: ha az elhunyt lakása közös tulajdon volt a feleségével, akkor a lakás fele automatikusan az özvegyé marad, hiszen azt már életükben is együtt birtokolták. Az elhunyt tulajdoni hányada – tehát a lakás másik 50%-a – lesz a hagyaték része.
Ezt a részt a törvény szerint a feleség és a két felnőtt gyermek együtt öröklik, mégpedig egyharmad–egyharmad–egyharmad arányban. Így a hagyatéki eljárás végén az ingatlannak az egyik fele továbbra is az özvegyé, a másik felet pedig az özvegy és a két gyerek osztja meg egymás között.
Ha az elhunyt nevén volt a lakás
Ha az ingatlan kizárólag az elhunyt nevén volt, de a házastárssal együtt éltek ott, és vannak gyermekek, akkor az öröklés a törvényes rend szerint alakul.
Az ingatlan egészét a törvény szerinti örökösök öröklik: a túlélő házastárs és gyerekek. Ha két gyermekük született, akkor ebben az esetben hárman örökölnek, így a tulajdon három egyenlő részre oszlik. Ennél is fontosabb, hogy a túlélő házastársat az öröklési törvény szerint holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az ingatlanon.
Ez azt jelenti, hogy az özvegy élete végéig ott maradhat a lakásban és a gyerekek csak az özvegy halála után tudják ténylegesen birtokba venni vagy értékesíteni a lakást. Ha korábban akarnának vele rendelkezni, ahhoz az özvegy beleegyezése szükséges.
(Fotó: Freepik)
