Az öröklés csapdája: ezt sokan rosszul tudják a kötelesrészről
Az öröklés a legtöbb esetben egy hamar lezajló folyamat, kivéve, ha valaki követeli a kötelesrészt, miután kimaradt az osztogatásból.
Sokan egy szerettük halála után, az öröklés részleteinek megtárgyalásakor hallanak először a kötelesrész fogalmáról. A kötelesrészt sokan nevezik a végrendelkezési szabadság korlátjának, ugyanis vannak olyan helyzetek, amikor egy örökös úgy érezheti: csapdába került emiatt.
Mi az a kötelesrész?
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak, például a házastársnak, szülőknek, gyerekeknek járó minimum, amit akkor is megkapnak, ha az örökhagyó a végrendeletében mást nevezett meg örökösnek, vagy életében elajándékozta a vagyonát.
Valódi csapdahelyzet akkor alakulhat ki, ha valaki örököl egy értékes családi házat, amelyben benne lakik, de ezen kívül nincs jelentős készpénze. Ha az elhunyt örökhagyónak van egy (vagy több) gyermeke, de a végrendeletben az áll, hogy mindent a házastárs örököljön, a gyerekeknek ekkor is joguk van a kötelesrészhez.
A kötelesrész a törvényes öröklés harmada, amit az özvegy házastársnak ki kell fizetnie. Ez egy 60 milliós háznál 10-20 millió forint lehet. Azonban, ha nincs annyi készpénze, amennyi az ingatlan értékének egyharmada, kénytelen lehet eladni a feje felől a házat, vagy hitelt felvenni, hogy kifizesse a rokont.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2026. január 11., 12:40
Az öröklés során kialakulhat az a szituáció, amikor az államé lesz minden, ami addig az elhunyt tulajdona volt.
Itthon
2026. január 7., 15:13
A testvér közeli rokon, mégis más szabályok vonatkoznak rá, mint a házastársa, a szülőkre vagy a leszármazottakra.
Itthon
2026. január 5., 12:14
Az egyenes ági öröklés is sok százezer forintba kerülhet, minél nagyobb a hagyaték, annál több a kiadás.
Az ajándék átka
Sokan azt hiszik, ha életükben elajándékozzák az ingatlant, például ez egyik gyereknek, akkor megkerülik a kötelesrészt. Ez azonban tévedés, a törvény szerint ugyanis az örökhagyó által a halála előtti 10 éven belül adott ajándékok értéke is beleszámít a kötelesrész alapjába.
Ha egy gyermek ajándékként megkapja az édesapja lakását, de az apa 8 év múlva meghal, akkor a kötelesrészre jogosultakat, például a többi testvért, házastársat ki kell fizetnie a gyermeknek. Ezen az sem változtat, ha nem tartják a kapcsolatot és hiába telt el majdnem egy évtized az ajándékozás óta.
Van-e kiút a csapdából?
A jog biztosít néhány menekülőutat, de ezeket még az örökhagyó életében kell rendezni. Az örökhagyó és a jogosult még életükben köthetnek egy írásbeli szerződést, amelyben a jogosult lemond a kötelesrészről. Ez a legbiztosabb módszer.
Létezik a kitagadás is, mint lehetőség, ez csak nagyon súlyos okok esetén (pl. bűncselekmény, érdemtelenség, a tartási kötelezettség durva megsértése) érvényes. A sima nem látogatott meg karácsonykor indok nem elég egy örökös kitagadásához.
Jellemző az is, hogy az örökhagyó még életében eltartási szerződést köt valakivel az ingatlanért cserébe, az így átruházott vagyon általában kikerül a kötelesrész alapjából, mert ez „visszterhes” ügylet, nem ajándék.
Persze olyan is van, hogy az örökös elfogadja az elhunyt akaratát és nem követeli a kötelesrészt, ilyenkor a közjegyző nem kényszerítheti az érdekeltet, hogy pénzt követeljen.
(Fotó: Pexels)
