Öröklés: csak ezekkel az indokokkal lehet kizárni valakit a hagyatékból
Öröklés során az "azt akarom, hogy ne kapjon semmit a fiam" mondat a végrendeletben nem elegendő.
Az öröklés körüli viták sokszor csak a hagyatéki tárgyaláson robbannak ki igazán. Nem ritka, hogy egy családtag ekkor szembesül a rideg valósággal: nem kap semmit az örökségből. Ennek többféle oka lehet, például nem segített az elhunytnak, amikor segítséget kért tőle vagy becsmérelte mások előtt. De vajon elég-e ennyi, hogy jogszerűen kizárható legyen egy örökös a hagyatékból vagy ennél azért súlyosabb vádakra van szükség?
A köznyelv gyakran keveri a fogalmakat, a jog azonban világosan különbséget tesz kizárás és kitagadás között. Az egyik egy enyhébb forma, a másik egyértelműen tiltja, hogy az érintett rokon bármilyen pénzt, ingatlant vagy ingóságot kapjon a hagyatékból.
Az öröklés során a kizárás nem végeleges
Az örökhagyó végrendeletében dönthet úgy, hogy egy törvényes örököst – például gyermekét – kizárja az öröklésből. A 168.hu-nak nyilatkozó Ferenc és édesapja között egy családi összejövetelen elmérgesedett a viszony. Az idős férfi nem sokkal később végrendeletet írt, amelyben megfogalmazta, hogy Ferenc csak a régi lemezgyűjteményt kapja meg, az örökül hagyott kétszobás ingatlan a lányáé legyen.
Ez azonban nem szüntette meg automatikusan Ferenc jogait. A közeli hozzátartozókat ugyanis megilleti az úgynevezett kötelesrész, amely a törvényes örökrészének az egyharmada.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2026. január 21., 15:21
Öröklés során egy váratlanul felbukkanó végrendelet vagy a szomszéddal kötött eltartási szerződés kellemetlen meglepetéseket okozhat.
Itthon
2026. január 17., 11:58
Az öröklés egy kevéssé ismert, pedig nem is olyan ritka lehetőségére hívja fel a figyelmet egy friss közlemény.
Itthon
2026. január 14., 13:52
Az öröklés a legtöbb esetben egy hamar lezajló folyamat, kivéve, ha valaki követeli a kötelesrészt, miután kimaradt az osztogatásból.
Egy konkrét példával: ha valaki törvény szerint 12 millió forintot örökölne, de kizárják a végrendeletben, akkor is járhat neki 4 millió forint kötelesrész. Ferenc a fél ingatlant kapta volna meg és a kötelesrész miatt a végrendelet ellenére is jogosult a fél ingatlan árának a harmadára, amit a lányának ki kell fizetnie. A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni, a jogosult elsősorban pénzben igényelheti a kötelezettől – tudatta Szikszai Márta ügyvéd. Így az elhunyt akaratlanul anyagi gondokat okozott a lányának és a fia is többet kapott, mint a régi bakelit lemezek.
Kitagadás: szigorú feltételek, komoly következmények
Teljesen megfosztani valakit még a kötelesrésztől is csak kitagadással lehet, és ezt a Polgári Törvénykönyv szigorú feltételekhez köti.
Kitagadásra csak akkor kerülhet sor, ha az örökös súlyosan vétett az örökhagyó ellen. Például bűncselekményt követett el, erkölcstelen életmódot folytatott, vagy tartósan és indokolatlanul megszakította a kapcsolatot.
Fontos részlet, hogy a kitagadás indokát a végrendeletben pontosan meg kell jelölni. Egy általános megfogalmazás vagy személyes sértettség önmagában nem elegendő.
Mi történik a hagyatéki tárgyaláson?
A közjegyző a hagyatéki eljárás során ismerteti a végrendelet tartalmát. Itt derül ki, ha valakit kizártak vagy kitagadtak. A döntés azonban nem feltétlenül végleges. Az, aki kimarad az örökségből, bírósághoz fordulhat, és megtámadhatja a kitagadást. Ilyenkor az örökösnek kell bizonyítania, hogy a megjelölt ok nem volt valós vagy nem állt fenn. Ha ez sikerül, a bíróság a kitagadást érvénytelenítheti, és az örökös jogosulttá válhat a kötelesrészre.
A törvény szándéka egyértelmű: az öröklés során nem lehet önkényesen büntetni a családtagokat, csak mert összevesztek egymással. A teljes kizárás azonban ritka, és komoly jogi feltételekhez kötött. Aki pedig a hagyatéki tárgyaláson döbben rá arra, hogy nem kap semmit, annak érdemes szakértőhöz fordulnia, mert nincs minden veszve.
(Fotó: Pexels)
