Orbán Viktor és Szíjjártó Péter mellett számos híresség is feltűnt a Digitális Polgári Körök győri nagygyűlésén
A győri Olimpiai Sportpark adott otthont a Digitális Polgári Körök második nagygyűlésének. Magyar Péter is a városba érkezik, délután kettőkor beszél majd a győri Bécsi kapu téren. Cikkünk folyamatosan frissül!
Orbán Viktor miniszterelnök az október 23-i békemenetet követően jelentette be, hogy alig fél évvel a választások előtt ő is intézményesített országjárásba kezd. Ezzel lényegében Magyar Péter stratégiáját követi, aki az EP-kampány óta szinte folyamatosan úton van, és a legkisebb településeket sem hagyta ki a körútjaiból. Orbán azonban mindezt nem egyedül teszi: a szervezés és a háttér ezúttal is a digitális polgári körökre épül. Bejelentésében úgy fogalmazott: „Útjára indítjuk a digitális polgári körök első országjárását.”
Magyar Péter szombaton reggel a közösségi oldalán azt írta: „Fontos nap lesz a mai. Ismét feketén-fehéren látni majd a különbséget a Fidesz és a TISZA között. A múlt és a jövő között.”
A 24.hu helyszíni beszámolója szerint két hatalmas molinóval és egy látványosan kihelyezett üres székkel fogadta az aHang aktivistacsoport a Győrbe érkező Orbán Viktort és a DPK rendezvény résztvevőit. Az akció üzenete egyértelmű: a szervezet arra emlékeztet, hogy a miniszterelnök immár közel húsz éve nem vállal miniszterelnök-jelölti vitát.
A rendezvényt szigorú biztonsági intézkedések mellett tartják, az újságíróknak előre le kellett adni a személyes adatokat, igazolványt kell felmutatni, fémkereső biztonsági kapun kell átmeni. Mindenütt biztonsági emberek, rendőri készültség.
A rendezvény házigazdája Rákay Philip mellett Szabó Zsófi, aki Orbán Viktor interjú-kriksz-krakszos pulcsiban jelent meg.
Hírességek a digitális polgári körök színpadán
A győri rendezvényen sztárvendégekből sem lesz hiány: a programban Rákay Philip és Szabó Zsófi mellett színpadra lép Schmittné Makray Katalin, olimpiai ezüstérmes tornász és Schmitt Pál felesége, továbbá Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző, Nacsa Olivér humorista, Békés Márton politológus és Nemcsák Károly színművész is.
A fellépők sorát erősíti Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – aki egyébként a városban végezte középiskolai tanulmányait –, valamint Győr ikonikus sportolója, a kézilabda-legenda Görbicz Anita.
A főattrakció természetesen maga Orbán Vktor lesz, aki a rendezvény előtt még Facebook-videóban üzent a híveinek. A felvételen arról beszélt, hogy immár Facebookon és TikTokon keresztül is lehet neki kérdéseket feltenni, és azt ígérte: a „legjobb” kérdésekre személyesen fog válaszolni.
A DPK győri rendezvényén a világhírű Attraction Látványszínház is színpadra lépett. A magyar árnyjátékos társulat nemzetközi sikerei jól ismertek: kétszer is megnyerték a Britain’s Got Talentet, elhozták a műsor világkupájának fődíját, és tavaly az America’s Got Talent élő show-jába is bejutottak.
Árnyszínház után kerekasztal beszélgetés
A rendezvényen kerekasztalbeszélgetést tartottak Nagy Tímea olimpiai bajnok, Nacsa Olivér humorista és Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár főszerkesztője részvételével. A beszélgetés középpontjában a béke, Orbán Viktor Európáról szőtt álma és az a narratíva állt, miszerint Nyugat-Európában rendszeresek a terrorcselekmények, míg Magyarország biztonságos.
A panel után a közönség zenei blokkot kapott: Curtis és Radics Gigi a Republic egyik ikonikus dalát adták elő.
A béke mellett a szeretet témája sem maradhatott ki
A színpadon „Katicaként” bemutatott Schmittné Makray Katalin – ahogy Szabó Zsófi szólította – a szeretetről beszélt, és arról, hogyan igyekszik továbbadni gondolatait az „isten–haza–család” hármasában a környezetének. Felidézett egy anekdotát is: egy külföldi útjuk során magyarul beszélgettek a férjével, amikor a taxis megkérdezte tőlük, milyen nyelven szólnak egymáshoz. Miután kiderült, hogy magyarul, a sofőr csillogó szemmel ennyit mondott: „Orbán Viktor.” A közönség tapssal jutalmazta a történetet.
Szót kapott Nemcsák Károly és Görbicz Anita is; Szabó Zsófi felvezetése szerint „nagyon mély gondolatok” hangzottak el az elgépiesedő világról és az álhírek hatásáról.
Szijjártó Péter a színpadon
Szijjártó Péter szerint „nagy szükség van erre a mai találkozásra”, hiszen – fogalmazása szerint – „a válságok korában élünk”. Beszéde elején hosszasan sorolta, kinek mindenkinek hálás Győrben, külön megemlítve Dézsi Csaba Andrást, aki annak idején „beléptette őt a Fideszbe”.
A külügyminiszter ezután rátért az általa „őrült ideológiáknak” nevezett jelenségekre, amelyek szerinte ma Európát nyomás alatt tartják. Úgy fogalmazott: vannak, akik megkérdőjeleznék „az anya nő, az apa férfi” alapvetését is, és mindebben Brüsszelnek is szerepe van, amely szerinte azt szeretné, ha a helyzet még rosszabbá válna.
Hosszasan bírálta az uniós Ukrajna-támogatást, mondván: „szégyentelenül öntik a pénzt” a háborúba, és „az európai emberek pénzéből veszik a fegyvereket is”. Állítása szerint Brüsszel céljai között az is szerepel, hogy „migránsok lepjék el Európát”.
„Ma nem csak mi gyűlünk össze Győrben, jönnek a brüsszeliták is” – jegyezte meg, utalva arra, hogy később Magyar Péter is győri beszédet tart, a város egyik nyilvános terén.
Szijjártó továbbra is Brüsszelt ostorozta, majd kijelentette: „inkább kifizetünk napi egymillió eurót Brüsszelnek, de ide illegális migránsokat ne hozzon senki”. Beszéde végén arról beszélt, hogy Orbán Viktor minden rossztól megvédi az országot – és szerinte jobb nem kipróbálni, mi történne, ha nem ő lenne a miniszterelnök.
Megérkezett Orbán Viktor, ám ezúttal nem egyedül lép színpadra
A győri DPK-gyűlés színpadán Orbán Viktor ezúttal nem egyedül állt, Váczi Gergő kérdezőként csatlakozott hozzá, így a miniszterelnök kvázi talk-show formában szólhatott a közönséghez.
„Lassan egyre jobb üzlet lesz ez” – kezdte Orbán, utalva arra a firkálásra, amelyet a Rónai Egonnak adott interjúja közben vetett papírra, és amely nagyobb visszhangot kapott, mint maga az interjú tartalma. Váczi szerint többet beszélt erről az ország, mint arról, amit a miniszterelnök mondott; Orbán erre csak annyit reagált: „a szokatlan mindig izgalmasabb, mint a mély vagy okos gondolat, ehhez hozzá kell szoknunk”.
A beszélgetés aztán hirtelen politikai élt kapott: Orbán kijelentette, hogy szerinte az az újságíró, „akit külföldről fizetnek, nem szuverén ember, és azokkal nem kell beszélgetni”, bár szerinte kitiltani nem kell őket. Ezzel arra utalt, hogy most a független sajtó képviselői is bejuthattak a rendezvényre.
„Nemzeti szuverenitás ügyben én nem ismerek tréfát” – tette hozzá a miniszterelnök, majd odaszúrta: biztos benne, hogy a jelenlévő nem kormánypárti újságírók úgyis olyasmit fognak megírni, „ami nem is történt meg”.
Orbán Viktor: Ez egy háborúellenes gyűlés
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a győri rendezvény „háborúellenes gyűlés”, és ilyen összejöveteleket akkor tartanak, amikor szerinte valódi veszély fenyeget. Úgy véli, Európa ma a háború küszöbén áll, majd ismét elővette azt a párhuzamot, amelyet az utóbbi hetekben többször hangoztatott: az első világháborút megelőző jelekhez hasonló tendenciákat lát most is.
„Európában a háború veszélye fenyeget” – mondta.
Váczi Gergő erre azt vetette fel: „az embernek már olyan érzése van, mintha csak a jobboldali érzelmű emberek kívánnák a békét”. Orbán szerint ez a magyar társadalomfejlődés egyik „beteges” öröksége, a kommunista időkből itt maradt megbélyegzős, kirekesztős reflex. Hozzátette: éppen azért ültek most le beszélgetni, hogy ezt a jelenséget – ha csak részben is – visszaszorítsák.
A beszélgetés egy pontján az Európai Unió került terítékre. Váczi Gergő felidézte: az EU a háború kezdete óta folyamatosan támogatja Ukrajnát pénzzel és fegyverrel, eddig összesen mintegy 190 milliárd euró értékben. Magyarország ezzel szemben kizárólag humanitárius segélyeket nyújt, és határozottan ellenzi a fegyverszállításokat. A műsorvezető megjegyezte, hogy a kormány kritikusai szerint a magyar álláspont kísértetiesen egybeesik az orosz érveléssel, miszerint a fegyverszállítások csak elhúzzák a háborút.
„Nem érdekel az oroszok elnöke ebből a szempontból, az az ő dolga” – reagált erre Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ő kizárólag a magyar érdekeket képviseli, függetlenül attól, hogy ez mások álláspontjával néha egybeesik.
Váczi ezután felhozta az ukrán kormányzat legutóbbi korrupciós botrányát, és azt firtatta, okozhat-e ez politikai fordulatot Kijevben vagy változást az uniós Ukrajna-politikában. Orbán szerint ezek „részletkérdések”. Szerinte három valódi kérdés van:
- Jelent-e az orosz–ukrán háború közvetlen veszélyt a magyarok életére? Orbán szerint igen.
- Képes-e Magyarország egyedül békét teremteni? Szerinte nem.
- És ha ez így van, ki lehet-e maradni egy európai háborúból? Orbán állítása szerint ezzel a kérdéssel kel és fekszik.
Felidézte Tisza István és Horthy Miklós példáját, mondván: ők is szerették volna elkerülni az I. és II. világháborút, amelyekhez „semmi közünk nem volt”. A lényeg szerinte most az, hogy Magyarország elég bölcs legyen, hogy kimaradjon a jelenlegi konfliktusból.
A miniszterelnök végül így fogalmazott: „Van-e elég tartásunk a németekkel szemben, ha ne adj’Isten ők akarnak megint háborúzni?”
Orbán Viktor: Össze kell szednem magam
Orbán Viktor szerint a 2010 óta elvégzett munka adhat esélyt arra, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, de – ahogy fogalmazott – neki magának is „össze kell szednie magát”. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy saját szakmájában időnként önbizalomhiánnyal küzd – „ahogy feltételezhetően mindenki más is” –, de ha az ember hisz abban, hogy nagy dolgokra képes, és nem ringatja magát a saját sikereibe, akkor akár odáig is eljuthat, hogy az amerikai elnök mellett ül.
Innen fordult át a beszélgetés a washingtoni találkozóra. Váczi Gergő arra volt kíváncsi, milyen megoldást talált Trump és Orbán az ukrajnai béke kérdésére a Fehér Házban. Orbán szerint a legfontosabb kérdés továbbra is az, akarják-e a háborúzó felek a békét – szerinte nem. Felidézte, hogy „mindkét féllel” tárgyalt már: tavaly találkozott Zelenszkij ukrán és Putyin orosz elnökkel is.
Mivel szerinte sem Kijev, sem Moszkva nem mutat valós szándékot a békére, a nagyhatalmakat kell rávenni, hogy kényszerítsék ki a tárgyalásokat. Ukrajnával – állította – könnyebb a helyzet, mert szerinte
„Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, és azért létezik, mert a nyugatiak akarják, hogy létezzen”.
Úgy vélte, az ukránok azért nem kötöttek békét 2022-ben Isztambulban, mert „angolszász nyomásra” elutasították a megállapodást, ami csak tovább ingerelte az oroszokat.
A következő nagy feladatnak azt nevezte, hogy valahogy mégis rá kell venni Moszkvát a békekötésre – de ez szerinte nehéz, mert az orosz vezetés úgy érzi, az idő nekik dolgozik.
Azért van szükség védőpajzsra, mert Trianon után életképtelen országot hoztak létre
A következő téma a pénzügyi „védőpajzs” volt. Váczi Gergő azt firtatta, vajon erre a konstrukcióra azért volt-e szükség, hogy a befagyasztott uniós pénzeket kiváltsák. Orbán Viktor válasza azonban jóval messzebbre nyúlt: az első világháborús vereségnél kezdte, és arról beszélt, hogy Trianon „életképtelen országot” hozott létre, mert „elvették az olajmezőinket, bányáinkat, sóbányáinkat, erdeinket, mindent”. Szerinte ilyen viszonyok között Magyarországnak elvileg „meg kellett volna halnia”, ezért az ország az első világháború óta mindig valamilyen speciális pénzügyi háttértámogatásra szorult.
„Ha megtámadják a valutádat egy spekuláns, hívják mondjuk Sorosnak, akkor meg kell védened, és ehhez pénzügyi eszközök kellenek” – érvelt a miniszterelnök, majd erre építve kijelentette:
„Magyarországnak mindig pénzügyi védőpajzsra volt, van és lesz szüksége.”
Orbán szerint tehát a mostani amerikai megállapodás nem politikai kérdés, és nem is valamelyik kormány sajátossága, hanem „a magyar nemzet létezésének adottsága”.
Arra a kérdésre, hogy a csomag kiválthatja-e az uniós pénzeket, azt mondta: maga az Európai Unió is egyfajta pénzügyi védőpajzs – „ha a barátod”. Ha viszont a „brüsszeli bürokraták az ellenségeid”, akkor az EU nem pajzs, hanem „buzogány”.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai védőpajzs jelenleg nem kerül semmibe, mert még nincs használatban. Ha viszont egyszer tényleg szükség lesz rá, akkor annak lesz valamilyen ára, és az esetleges hatását, például az államadósságra gyakorolt következményeket majd akkor kell értékelni.
Nem mindegy?
A washingtoni találkozó egyik legvitatottabb pontja továbbra is az orosz energiára vonatkozó szankciók alóli magyar mentesség, amelynek időtartamáról ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot. Míg a magyar kormány korlátlan időre szóló megállapodásról beszél, több amerikai politikus – köztük Marco Rubio külügyminiszter – csak egyéves engedményről tesz említést.
Orbán most ismét leszögezte: ő és Donald Trump már megállapodtak egymással, és ez addig marad érvényben, „amíg Trump úgy gondolja”. Úgy fogalmazott: „Lehet a bürokratának okoskodni, hogy egy év, fél év, három hónap – ez egy elnöki rendszer. Az elnök döntött valamit, és amíg nem változtatja meg, az érvényes, ezért időlimit nélküli.”
Amikor pedig arról kérdezték, hogy a hivatalos dokumentumban szerepelhet-e időkorlát nélküli mentesség, Orbán csak ennyit kérdezett vissza: „Nem mindegy?”
Minden baloldali intézkedést a jobboldal valósított meg
A beszélgetés végén a miniszterelnök Facebookon beérkezett kérdésekre válaszolt. Felmerült az is, mit gondol arról, hogy a Tisza Párt éppen ugyanazon a napon tart rendezvényt Győrben. Orbán erre úgy reagált: „nem könnyű ma Magyarországon baloldalinak lenni”, majd hosszasan sorolta a kormány szerinte legfontosabb jóléti és gazdasági intézkedéseit.
Állítása szerint az elmúlt évtizedekben szinte minden olyan döntést, amit valaha a baloldal hirdetett meg, valójában a jobboldal valósította meg, ezért szerinte a baloldal „intellektuálisan és lelkileg kiürült”, és ma már csak „a hatalomért összegyülekezett embertömeg”. Hozzátette: mindez a szemében „inkább sajnálatra méltó”.
(Kiemelt képünk forrása: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala)









