Orbán észjárásába nem fér bele az Alkotmány

Megkezdődik a parlamentben azoknak a törvényjavaslatoknak a vitája, amelyeket Lázár János nyújtott be a Háznak azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt a múlt héten. A Fidesz frakcióvezetője három egyéni képviselői indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Ab-ről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, valamint - lényegében változatlan formában - a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést.

Ma először demonstrálnak a második Orbán-kormány ellen az áprilisi "fülkeforradalom" óta. A Demokratikus Charta ma esti megmozdulása csak a kezdete egy tüntetéssorozatnak; holnap az LMP, 27-én pedig a szocialisták is megmozdulnak - írta a

Népszava.

Ha a büntetőadóról szóló törvényt, továbbá az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítást - Lázár János egyéni indítványai nyomán - ugyanebben a formában fogadják el, a pedagógusok és más közszolgák is tiltakozhatnak.

Három ponton módosíthatják

Az alkotmányt Lázár három ponton módosítaná: egyrészt kiegészítené a járulékokkal azt a passzust, amely kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Szorgalmazza továbbá, hogy ne legyen helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint országos népszavazással sem változtatható meg. Harmadrészt kikerülne az alkotmányból a jövedelmekkel összefüggésben a jó erkölcsre való hivatkozás. Lázár az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is hasonló szellemben változtatná meg.

Az utóbbi napokban egyébként - a különféle nyilatkozatok miatt - meglehetősen nehéz volt tisztán látni a kormányzati szándékot. A frakcióvezető a múlt héten ugyanis megfontolandónak nevezte az Ab határozatát (noha éppen ő jegyzi az ezzel ellentétes javaslatot), ezért akkori közlése szerint ezen a héten egyeztet a szakszervezetekkel. Ám Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben világossá tette, hogy a kormány kiáll az Ab jogköreinek korlátozása mellett. Mint fogalmazott, "nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk".

Nemcsak az Országgyűlésben kezdődik vita az Orbán-kormány törekvéseiről, a történtek miatt ma estére a Magyar Demokratikus Charta, holnapra az LMP, november 27-ére pedig az MSZP szervez demonstrációt. A Demokratikus Charta délután 17 órakor, a Vértanúk terén tiltakozik az Alkotmánybíróságot ért otromba kormányzati támadás ellen. Közleményük szerint "Orbán Viktor és kormánya sorra iktatta ki a politikai döntéshozatal rendszeréből azokat az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat, amelyek demokratikus korlátok között tarthatnák az uralmát.

Jog helyett igazság – keleties plebejus demokrácia

A Kossuth Rádiónak nyilatkozó Tölgyessy Péter szerint Orbán Viktor úgy vélte: a nemzet életében hite szerint valódi fordulatot hozó gazdaságpolitikáját nem veszélyeztetheti az Alkotmánybíróság esetleg többszöri vétója. Egyébként is választóinak igazságérzete messze előbbre való, mint az ideiglenes alaptörvény szabályrendszere. Szerinte az államnak nem jogot, hanem tényleges igazságot kell szolgáltatnia az embereknek.

– Csak hát mi az igazság? És főleg kinek az igazsága? A valóságos társadalmi ütközésekben csaknem mindig sokféle érvényes igazság feszül egymásnak - mondta az elemző a

Magyar Rádióban. <br />
A héten ismét különös erővel mutatkozott meg: a kormányfő a jogrendszert nem autonóm önmozgással bíró értékrendként tiszteli, hanem a hatalom akaratának eszközeként használja. A hatalommegosztáson, a jog uralmán alapuló nyugatos állammodell szabályos antitézisét keresi. Az alkotmányosság személytelen szabályrendszere helyett a tényleges igazságosságot ígérő erős vezető akaratát ajánlja. Nem a jog uralmát, hanem az általa hirdetett közérdeket ellenpontok nélkül közvetlenül végrehajtó keleties plebejus demokráciát javasol.

Ebbe az észjárásba viszont nehezen fér bele a közvetlenül jogszabályként hatályos Alkotmány. A tényleges igazságot kereső állam szükségképpen folyvást napi céljaihoz igazítja jogszabályait. Az új hatalom máris az alkotmányos elvek egyfajta rövid alaptörvényi katalógusát és a kétharmados törvényeknek a mindenkori politikai szükségletekhez gyorsan hozzáidomítható rendjét ajánlja.

A kevés valóban hiteles közintézmény közé tartózó Alkotmánybíróság jogkörének alapos megkurtítása ellen a jobboldalon is többen tiltakoztak. Megszólalt, olykor igencsak élesen, több alkotmányjogász. A baloldali ellenzék pártjai pedig kivonulnak az új alaptörvény elfogadásának folyamatából. Az oppozíció tábora még kicsinyke, de egyre dühösebb.

Az elmúlt húsz esztendő kudarca után érthetően nagyon sokan reménykednek a tényleges igazság győzelmében. Orbán Viktor nem csak beszél, hanem minden elszánásával az emberek vágyainak megfelelően kívánja újraformálni a magyar gazdaságot és államot. Ám máris valószínű: a miniszterelnök eddigi iránya elmozdulás az első királyaink, a reformkor nagyjai és bizony ’89 nyugatos eszméitől, és erősen kétséges, lehetséges-e tartósan eredményessé tenni hazánkat az emberek keleties értékrendje alapján? Keleten a helybeli kultúrának megfelelő megoldások lehetnek sikeresek. Ám nekünk, magyaroknak, Közép-Európából már aligha van visszautunk keletre. A nyugattal együtt boldogulunk vagy bukunk el - fogalmazott Tölgyessy a Kossuth Rádióban.

Ezzel visszatértünk a sztálinista alkotmány koncepciójához

Az Alkotmánybíróság határozata, amelyben kimondta, hogy alkotmányellenes a 98 százalékos különadóról szóló törvény, kompromisszumkereső szellemben íródott. Ha a kormány még egyszer, figyelmesen elolvassa, megláthatja benne a segítő szándékot – vélte Kukorelli István alkotmányjogász a Népszabadságban. A volt alkotmánybíró szerint a Fidesz lépése nem jogállami válasz, s visszatértünk az 1949-es sztálinista alkotmány koncepciójához. Majtényi László szerint az AB okozhat még meglepetéseket. Matalin Dóra kérdezte őket.

A szakma álláspontja egyértelmű: a kérdés jogállami eszközökkel megoldható, csakhogy Lázár János javaslata nem jogállami válasz. Ezzel tulajdonképpen visszatértünk az 1949-es sztálinista alkotmány koncepciójához, amely szerint a szuverenitásból eredő összes jogot a parlament gyakorolja és nincs olyan testület, amely felülbírálhatná. Holott az AB intézményét épp azért hozták létre Európában – először 1920-ban Ausztriában –, hogy legyen bírája a hatalom gyakorlóinak. Nem véletlen, hogy azóta szinte mindenütt elterjedt, sőt az ezredfordulón valóságos reneszánszát élte ez az intézmény.

Az alkotmánybíráskodás legfőbb eleme az utólagos normakontroll, a törvények alkotmányosságának megítélése, és ha kell, a törvények megsemmisítése. Döntéseinek túlnyomó többségét ez adja. Ezt a lehetőséget elvenni a bíróságtól az intézmény ellehetetlenítésével azonos. Épp a lényegi hatásköre veszne el, miszerint ő a hatalom bírája.

Óriási demagógia és csúsztatás

Az pedig, hogy amit a nép nem tehet meg, azt az Alkotmánybíróság se tehesse, óriási demagógia és csúsztatás. Természetesen a költségvetéssel összefüggésben vannak kényszerhelyzetek, a kapkodó alkotmányozást nyilván ez is motiválja. De ebben az esetben ki kellene állni és kimondani, hogy alkotmányjogilag gazdasági szükséghelyzet van. Ezt alaposan meg kellene indokolni, és ennek fényében alkotmányosan eljárni.

Ahogy annak az állításnak is igazolást kellene nyernie, miszerint történetileg már nincs szükség ilyen széles jogkörrel rendelkező Alkotmánybíróságra. Mert igaz ugyan, hogy az Alkotmánybíróságnak egyetlen főnöke van, az alkotmányozó hatalom, de ez így nem elegáns és nem jogállami. Nem vagyok szigorú vizsgáztató, de ha egy diákom azzal az alkotmányjogilag elfogadhatatlan érveléssel állna elő, amivel a benyújtott javaslatban találkoztam, visszaadnám az indexét - mondta Kukorelli a

NOL-nak.

Teljesen igazuk van azoknak a kollégáimnak, akik azt mondják, hogy az Alkotmánybíróságnak még a módosítás elfogadása esetén is maradna mozgástere. Elkezdődhet egy értelmezési állóháború, csakhogy ez jelentősen megingatná a jogbiztonságot. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta, hogy egy jogállamban az összes intézménynek együttműködően és jóhiszeműen kell gyakorolnia hatásköreit.

Az AB ominózus határozata is ebben a kompromisszumkereső szellemben íródott. A csütörtöki közleményük keményebb hangja, amelyre még nem volt példa a magyar alkotmánybíráskodás történetében, csak reakció a kormány szándékaira. Ennek ellenére azt mondom –a célt magam sem vitatva –, hogy még mindig van megoldási lehetőség, ha a kormány még egyszer, figyelmesen elolvassa az AB határozatát, a párhuzamos indokolásokat, meglátja benne a segítő szándékot és ennek megfelelően reagál.”

Majtényi: Mélységesen felháborít

Majtényi László, volt adatvédelmi biztos, az ORTT korábbi elnöke a népszabadságnak azt mondta: „Mélységesen felháborít az Alkotmánybíróság hatáskörének lehetséges korlátozása. Ez nem világnézeti kérdés, politikai meggyőződésétől függetlenül mindenkit, aki szereti ezt a szabad országot, felháboríthatja. Már évekkel ezelőtt - hangsúlyozva, hogy a harmadik sorszámú köztársaság elkötelezett híve vagyok - azt mondtam és írtam, hogy a Harmadik Köztársaság valószínűleg elbukott. Ez azonban nem jelent egyet a jogállam bukásával. Annak a kijelentésnek az igazságát, hogy egy ország jogállam-e, bonyolult társadalmi folyamatok szerkesztik, mégis határozottan tudjuk, hogy melyik ország jogállam és melyik nem az. Oroszország nem jogállam, Olaszország viszont jogállam, hiába tesz meg a miniszterelnöke mindent, hogy ne legyen az. Biztos, hogy ha valahol a sajtó nem szabad, ott nincs jogállam. Szerintem ma Magyarországon a sajtó, ideértve természetesen internetes részét, egészében még szabad, de az elektronikus sajtó már inkább nem az.

Az is bombabiztos kijelentés, hogy jogállamban nincs korlátlan hatalom. Ha valaki korlátlan hatalmat akar, akkor nem akar jogállamban élni. Ha valakinek sikerül szert tennie a korlátlan hatalomra, akkor a jogállamnak vége. Ma Magyarországon a korlátlan hatalom megszerzésének egyik legfőbb akadálya az Alkotmánybíróság. Ha a Fidesz terve megvalósul, az Magyarországot alkotmányos tekintetben nagyjából a földrajzi Kelet-Európába helyezi át, ami a jogállamiságot illeti. Ráadásul az, hogy az AB ne dönthessen olyan kérdésekben, melyekben a közvetlen (vagy közvetett) népakarat nem érvényesül, éktelen butaság, hiszen éppen erre van kitalálva. Ezt éles fénybe vonva mutatja meg az a fenti okoskodásból fakadó segédbutaság, amely ugyancsak kivenné az AB hatásköréből a nemzetközi szerződések felülvizsgálatát, ami par excellence alkotmánybírósági feladat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az AB okozhat még meglepetéseket. Egyrészt, speciális eseteket meghatározva, felülvizsgálhatja azt a korábbi doktrínáját, mely szerint nem vizsgál alkotmánymódosítást, hiszen ilyen alkotmánymódosítással még nem találkozott. Másrészt megvannak azok a technikák, amelyekkel az alkotmánybíróságok a hatáskörüket bővítik, ami elméletileg akár válasz lehet a hatáskörszűkítésre. Ezt tulajdonképpen mindaddig folytathatják, amíg a Fidesz le nem cseréli az egész Alkotmánybíróságot vagy többségét.

Azt az illúziót azonban, hogy lenne olyan nemzetközi intézmény, amely meg tudja akadályozni az AB hatáskörének módosítását, szeretném eloszlatni. Ezt egyedül nekünk, magyaroknak kell megoldanunk, ami nem jelenti azt, hogy nem lesznek nemzetközi következmények. Egy megtűrt státuszba kerülő országot sokféle hátrány érhet."