Orbán és Putyin összebújva Moszkvában
A magyar miniszterelnök meglátogatta az orosz államfőt. Földgázról, atomerőműről és a menekültekről volt szó – és mindkettejük jelzéséről, amit az EU-nak küldtek. A látogatásról a Die Presse Boris Kálnoky tudósítását közli.
Pontosan egy évvel Vlagyimir Putyin orosz államelnök vitatott budapesti látogatása után, amely 2015 februárjában, vagyis az orosz-ukrán válság időleges csúcspontján történt, most Orbán Viktor magyar miniszterelnök kereste fel az orosz államelnököt Moszkvában. És ez a látogatás is rosszallást váltott ki! Mert alig egy nappal előzte meg menekültválságból kiutat kereső, és az EU jövőjéről szóló EU-csúcstalálkozót. Orbán már a visegrádi országok (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország) valamint Macedónia és Bulgária hétfői találkozóján egyértelművé tette, hogy e kérdésekben ellenfélnek tekinti Németországot. Megállítani és nem kezelni a menekülteket! Kevesebb, nem pedig több Európát!
És Oroszországot barátnak tekinteni? Orbán rögtön a látogatás kezdetén hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálását szorgalmazza. A sajtókonferencián aztán Putyin nyomatékosan köszönetet mondott azokért az “erőfeszítéseiért”, amelyeket az EU-ban e normalizálás érdekében kifejtett. Semmi kétség: Putyin ebben a formában Kelet és a Nyugat közötti közvetítőként próbálta meg felértékelni Orbánt, és ezáltal viszályt szítani Európában. Az ilyen felértékelésben maga Orbán is érdekelt. A visegrádi államok körében a “Keleti EU” szószólójaként keres magának befolyásos szerepet – és Európában ténylegesen növekszik a befolyása.
Oroszország szíriai politikájának dicsérete
A V4-ek körében éppen az Oroszországgal szembeni együttműködő magatartása választja el őt különösen Lengyelországtól. Valójában valószínűleg nincs semmilyen konkrét magyar közvetítés Brüsszel és Oroszország között, akkor sem, ha Orbán azt jósolja, hogy az EU-ban a jövőben nem lesz többsége az Oroszország elleni szankciók automatikus meghosszabbításának. Magyarország lojális tagja az EU-nak, de a gazdasági versenyben mind Magyarországnak, mind az EU-nak nagyobb nemzetközi együttműködésre van szüksége – Oroszországgal is. Orbán a “szíriai konfliktus megoldására tett erőfeszítései” miatt is dicsérte Putyint. Nyugaton, ahol Oroszország katonai beavatkozását inkább a konfliktus kiélezésének tartják, ez kevesebb szimpátiát hozhat Orbánnak. Orbán azt is kijelentette, hogy Magyarország saját költségén kórházat épít és üzemeltet majd Szíriában. Nem egyértelmű, hogy ez az Asszad-kormány által ellenőrzött területen történik-e.
Tartalmilag a tárgyalásokon a Magyarország számára szállítandó orosz földgázról ( 2019-ig meghosszabbították a kétoldalú szerződést), valamint a Paksi Atomerőmű orosz know-how-val és tízmilliárd eurós orosz hitellel történő, sokat bírált kiépítéséről volt szó. Mindkét oldalon kiemelték, hogy ez akkor is folytatódik, ha az EU megpróbálja megakadályozni az üzletet. Orbán kijelentette, hogy az ügylet mindenféle brüsszeli bírálata megalapozatlan.
Szóba került a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a MALÉV évekkel ezelőtti csődje is. A találkozó előtt a kormány közeli média említést tett arról, hogy orosz pénzzel és orosz repülőgépekkel esetleg újraindulhat a MALÉV. Konkrétumként Orbán csak a MALÉV csődjéből eredő nyitott pénzügyi kérdések szabályozásáról beszélt. A miniszterelnök ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy a menekültválsággal foglalkozó EU-csúcs előtt megfogalmazza az álláspontját. Arra a kérdésre, hogy a menekültválsággal kapcsolatban ő és Putyin azonos nézeteket vallanak-e (Igen-mondta Putyin), Orbán azt válaszolta, hogy az EU-ban azok az államok vannak többségben, amelyek helyeslik a tömeges bevándorlást, de ő ezt ellenzi. Akadnak olyan országok (nyilván Németországra gondolt), amelyek azon a véleményen vannak, hogy korlátlan embertömeget lehet beengedni, és a többi országot majd rákényszeríteni befogadásukra. Magyarország ezt elutasítja. Ezt az álláspontot a csütörtökön kezdődő csúcson is “sziklaszilárdan” fogja képviselni.
Mindent összevetve a Putyinnál tett látogatása elegendő anyagot szolgáltat a megfigyelők számára ahhoz, hogy ismét a hatalom iránt elkötelezett két ember közti “férfibarátságról” beszéljenek, és Magyarország olyan oroszbarát politikájáról, amely szembe megy a nyugati érdekekkel. Valójában sokkal inkább arról van szó, amit ezzel kapcsolatban Orbán maga mondott 2015-ben: Putyinnal nem lehetséges a barátság, csak az érdekeken nyugvó politika. És Magyarország érdeke jó okot adni a hatalmi sakkjátszma valamennyi fontos figurájának ahhoz, hogy Magyarországot sikeresnek akarják látni – olyan szereplőknek, mint Németország, Oroszország, az USA, és Törökország is.
Fordította: dr. Gonda László
