Ombudsman: Problémás az oltás nélküli gyerekek óvodai kizárása
A gyógyszeripar talán legnagyobb hasznot hozó üzletága a védőoltások gyártása. A vakcinákat megjelenésük óta támadják ilyen-olyan érvekkel, azzal nem törődve, hogy a védőoltások alig kétszáz éves történetük során nagyon sokszor bizonyították hasznosságukat.
Az 1796-os járvány idején Edward Jenner egy tehénhimlős beteg váladékát dörzsölte be egy nyolcéves, egészséges kisgyerek karján metszett sebbe. A gyerek ezt követően enyhe tünetekkel átesett a tehénhimlőn, majd immúnis lett a fekete himlővel szemben is.
Az eredményesség ellenére sokan vallják – ezt a téveszmét dolgozza fel Dan Brown is legújabb sikerkönyvében, az Infernóban –, hogy az időről időre fellángoló járványoknak akár népességszabályzó szerepe is lehet, mivel a bolygó hamarosan extrán túlnépesedik. Tény, hogy a világ népessége e sorok írásának pillanatában 7 422 508 114, és ez a szám másodpercenként átlagosan két fővel növekszik. A védőoltásoknak is köszönhetően a prognózis szerint idén fertőző betegség következtében csupán 4 812 206 halálozás várható, ez a szám az egyes családoknak ugyan maga a felfoghatatlan tragédia, összességében viszont igencsak csekély, hiszen például a nagy pestisjárványok idején volt olyan város, ahol naponta tízezrével haltak meg az emberek. Ilyesmi korunkban szerencsére szinte elképzelhetetlen.
Az unión belül Magyarországon a legmagasabb a kötelező csecsemő-, illetve gyerekkori védőoltások száma, összesen kilenc, amelyek sora a torokgyíktól a hepatitis B-ig terjed. Ezzel szemben például Belgiumban csak a gyermekbénulás elleni védőoltás kötelező. A legtöbb országban nem kötelezik a szülőket a csecsemők, gyermekek oltatására, ilyen például az Egyesült Királyság is, ami magyar szemmel azért különösen fontos, mivel Angliában rengeteg magyar él és születik.
Ott, ahol nincs kötelező védőoltás, az orvosok feladata, hogy a szülőket részletesen tájékoztassák azokról.
Dr. Kulcsár Andrea védőoltás-tanácsadó a Szent László Kórház Védőoltási Szakambulanciáján arról beszél, hogy sok esetben a kötelezőség kérdésén lovagolnak egyes oltásellenesek, azt mantrázva, hogy a fejlett európai országokban nem kötelező oltani. Azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy ezeken a helyeken ha egy gyerek nem kapja meg a védőoltásokat, nem mehet állami iskolákba. Ez egy általános szabály, ami egyaránt érvényes például Németországban és Angliában is.
Tény, hogy vannak konkrét reakciók, adott esetben oltási betegségek, amik a védőoltásokkal összefüggésbe hozhatók, de ezek súlyosságát össze sem lehet hasonlítani az így kivédett betegség következményeivel. Minden, ami ezeken túl van, csak mese.
Ne feledjük – figyelmeztet a szakember –, attól, hogy a fertőző betegségek nincsenek látható módon jelen Magyarországon, még nem irtottuk ki azokat, és ha nem oltunk, csak „idő kérdése, hogy mikor veszi vissza a természet az uralmat”. A járványmentességet, átoltottságot és védelmet csak akkor lehet megőrizni, ha folyamatosan megtartjuk a védőoltási rendet. Nem véletlenül van a már említett nyugat-európai országokban megbetegedés, hiszen az átoltottság nem megfelelő. Ha Magyarországon is abbahagynánk az oltást, itt is egyre több lenne a fertőző betegség.
Más szakemberek is azt állítják, hogy a védőoltásnál nem létezik hatékonyabb prevenció, amelyről a lakosság azonban veszélyesen keveset tud, és ezért hanyagolja el az ezekkel megszerezhető védelmet. Dr. Vass Ádám, a téma egyik kiváló ismerője azt mondja, hogy ha a szülő nem oltatja be gyerekét, az olyan, mintha kiküldené egy autópályára csak azért, hogy erősítse a kicsi reflexeit.
Többen emlegetik a tíz évvel ezelőtti osztrák „kanyarópartit” is. Salzburgban az oltásellenes szülők egy csoportja elvitte gyerekeit egy kanyarós társukhoz, hogy átessenek a betegségen, így természetes úton szerezve meg a legmagasabb szintű védettséget. Az akció következménye súlyos szövődményekkel járó kanyarójárvány lett.
Magyarországon ugyanakkor éppen a napokban jelent meg az ombudsman állásfoglalása, amelyben aggályosnak nevezi, hogy az óvodák nem veszik fel azokat a gyerekeket, akik nem kapták meg a kötelező védőoltásokat. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a megfelelő törvényi háttér megteremtése a törvényhozók feladta lenne.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2015-re tűzte ki azt a célt, hogy az uniós országokban mindenhol elérjék a lakosság 95 százalékos kanyaró elleni átoltottságát. Ez azért fontos, mert ilyen átoltottság mellett már azok is megvédhetők, akik valamilyen okból, például transzplantáció miatt nem olthatók – hangzott el a nemrég megrendezett Európai Védőoltási Héten.
Az oltást ellenzők utolsó érve: a „higgyenek nekem”, illetve a „nekem higgyenek”, ezért hosszú távon csak a szinte teljes társadalmat átjáró ismeretterjesztés, szakemberek képzése segíthet cáfolni minden alaptalan, az érzelmekre ható, a tájékozatlanságot meglovagoló áltudományos érvrendszert.
