Nyugdíjasok ezrei buknak rajta: erre kell figyelni ügyintézéskor
Sok nyugdíjas marad le egy támogatásról, mert bár megilletné, nem jár automatikusan, hanem kérni kell.
Aki nem szereti azt az érzést, hogy ő is csak egy a sok millió másik ember közül, az ne menjen ügyet intézni állami fenntartású hivatalba. A mai világban az ügyintézés már nem arról szól, hogy leülünk az ismerős ügyintézővel, a postán dolgozóval vagy a helyi önkormányzat titkársági asszisztensével és megbeszéljük a dolgokat. Ma kódok, határidők és digitális tárhelyek irányítják az életünket. Sajnos ez a változás évente nyugdíjasok ezreit hozza nehéz helyzetbe. Több mint egy éve kötelező a kétlépcsős azonosítást használó Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazás, de mit kezdjen ezzel a nyugdíjas, aki a nyomógombos telefonnal is hadilábon áll?
Nem minden nyugdíjas áll készen a digitális elvárásokra és ezzel nincs is baj
A legtöbb baj forrása ma már az Ügyfélkapu. Sokan kényszerből vagy segítséggel regisztráltak, de a hivatalos tárhelyüket soha nem nyitják meg. Pedig a hatóságok sokszor ide küldik a legfontosabb leveleket: adóbevallási tervezeteket, támogatási határozatokat vagy hiánypótlási felszólításokat. A legnagyobb csapda, hogy a rendszer egy idő után kézbesítettnek tekinti a levelet akkor is, ha rá sem kattintottunk. Ha egy jogvesztő határidő így jár le, hiába érvelünk később azzal, hogy nem kaptunk papírt. Aki lemarad, az eleshet az egyszeri segélyektől vagy a méltányossági nyugdíjemeléstől is.
Aki nem kér, annak nem jár
Magyarországon létezik egy furcsa szabály, hogy sok olyan anyagi támogatás, ami megillet bennünket, nem jár automatikusan, hanem külön kérni kell. Ehhez azonban tudnunk kell az adott támogatás létezéséről, ami sokszor csak az internetről érhető el.
Számtalan olyan támogatási forma van – például az időszaki segélyek vagy a gyógyszerköltség-támogatás –, ami nem automatikus. Sokan abban a hitben élnek, hogy a rendszer látja a bajt, és majd segít. A valóságban azonban mindenhez egy pontosan kitöltött űrlap kell. Évente hatalmas összegek maradnak a kasszában csak azért, mert az érintett nyugdíjasok nem is tudták, hogy egyáltalán kérhetnének segítséget.
A határidő nem ismer kegyelmet
A közgyógyellátás vagy az utazási kedvezmények megújítása tipikusan olyan feladat, amit hajlamosak vagyunk elodázni. De amint lejár az igazolvány, a patikában azonnal a teljes árat kérik el a gyógyszerért. Egyetlen elfelejtett dátum miatt egy havi nyugdíj jelentős része mehet el feleslegesen, amíg az új papírokra várunk. A legszomorúbb az, hogy sok idős szégyell kérdezni, szégyellik, hogy nem értik a digitális rendszert és a minden tudással felvértezett ügyintéző helyett az unokától várják a csodát. A rendszer azonban nem mérlegel, ha lejárt a határidő, egyszerűen leállítja a kifizetést vagy a támogatást.
A csalók is lesben állnak
A csalók nagyon figyelik az aktualitásokat, banki átalakításokat, trendeket, időszakokat, a jogszabályváltozásokat, sőt még a jótékonysági akciókat is például háború, vagy földrengés kapcsán, és ezekre építik a legújabb megtévesztéses csalási módszereket – mondta Erős Tamás, Magyar Nemzeti Bank Informatikai felügyeleti főosztályának felügyeleti tanácsadója.
Mit tegyünk, hogy elkerüljük a bajt?
A szakemberek szerint a legjobb, ha előre összeírjuk a kérdéseinket, majd az adott hivatal ügyfélszolgálati munkatársának telefonon vagy személyesen feltesszük ezeket. Ne a szomszédtól vagy a piacon érdeklődjünk információk után. Aki úgy érzi, anyagi segítségre van szüksége, menjen el a települése önkormányzatához. Ezeken a helyeken kötelezően jelen van egy vagy több olyan alkalmazott, aki tájékozott az aktuális támogatásokkal kapcsolatos lehetőségeket illetően, illetve helyi szinten is lehetnek külön támogatások a lakosok részére.
A legnagyobb fenyegetést a csalók jelentik az idősebbekre nézve. Fontos, hogy soha ne adjuk ki telefonon internetbanki azonosítóinkat, fizetéshez szükséges bankkártyaadatainkat. Ha egy gyanús, sürgető hívás hitelességében bizonytalanok vagyunk, szakítsuk meg, és hívjuk fel mi a bankunkat vagy szolgáltatónkat az ismert kapcsolattartási telefonszámon. És ne klikkeljünk meggondolatlanul üzenetekben érkező linkekre, csatolmányokra sem, ami túl szép vagy túl olcsó ahhoz, hogy igaz legyen, az nagy valószínűséggel nem is az.
(Fotó: Freepik)









