Támad a Nipah-vírus: a fertőzöttek fele meghal
Megjelent Indiában a Nipah-vírus, aminek a veszélyeiről Rusvai Miklós beszélt.
A 168.hu is rendszeresen beszámol a különféle vírusokról, fertőzésekről, amelyek fenyegetik az embereket. Az influenza-járvány idén sem marad el, és a náthát is sokan elkapják, ám egyik sem olyan veszélyes, mint az Indiában újonnan megjelent Nipah-vírus, amit denevérek hordoznak, derül ki az Infostart cikkéből.
Emiatt különösen veszélyes a Nipah-vírus
Újra megjelent Indiában a rendkívül veszélyes Nipah-vírus. A közelmúltban öt új fertőzést azonosítottak, mintegy száz embert pedig karanténba helyeztek. Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádióban elmondta, hogy bár a betegség súlyos és magas a halálozási aránya, globális terjedése nem valószínű.
A szakértő szerint a Nipah-vírus hordozói nem az Európában is ismert rovarevő denevérek, hanem Délkelet-Ázsiában élő gyümölcsevő denevérfajok. A vírus alkalmanként ezekről az állatokról terjed át emberre, és súlyos tüneteket okoz. Magas lázzal, légzési nehézségekkel, valamint agyvelőgyulladással járhat, ami kómához vezethet.
Rusvai Miklós hangsúlyozta, hogy a diagnosztizált esetek körülbelül felében a fertőzés halálos kimenetelű. Ugyanakkor feltételezhető, hogy sok a tünetmentes fertőzött is, akiknél a betegség nem kerül felismerésre.
Még nincs gyógymód a fertőzésre
A Nipah-fertőzésre jelenleg nincs specifikus gyógymód. A túlélés esélye azon múlik, hogy a szervezet immunrendszere képes-e legyőzni a vírust, ami általában egy kéthetes folyamat. A gyógyultaknál is előfordulhatnak maradandó szövődmények, például agykárosodás vagy különböző idegrendszeri tünetek a tudatzavartól a kényszermozgásokig.
A víruskutató kiemelte, hogy a Nipah-vírus emberről emberre csak nagyon ritkán terjed, ehhez rendkívül szoros kapcsolat szükséges, és nem figyeltek meg a koronavírushoz hasonló, gyors és tömeges fertőzési láncokat.
Rusvai Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a denevérek számos veszélyes kórokozót hordozhatnak, az Ebola-vírustól a veszettségig. Az emberi tevékenység, különösen az erdőirtás miatt egyre gyakoribb az emberek és a vadon élő állatok közötti érintkezés, ami növeli az állatról emberre terjedő fertőzések kockázatát, főként a trópusi térségekben.
(Kiemelt kép: Pixabay)









