Navracsics Tibor: Brüsszel erős támadásokra készül a pedofilellenes törvény miatt

Navracsics Tibor biztos benne, hogy külföldről nagyon erős támadásokat fognak kapni a kormány friss törvénye miatt, ami a kritikusai szerint hátrányosan érinti az LMBTQ-közösséget. „A jogszabály szövege, és a jogszabály körüli közfelfogás között van egy kicsi különbség, de külföldről nézve ez lehet, ugyanannak tűnik. A közfelfogás – ami a sajtóban úgy jön le, hogy

egy eredetileg pedofilellenes törvényt homofób törvénnyé változtat a magyar kormány – egy nagyon erős támadási alap Nyugat-Európából nézve.

Az Európai Bizottság éppen egy hónapja fogadott el egy LMBTQI-antidiszkriminációs stratégiát” – mondta Navracsics.

A beszélgetés legnagyobb része egyébként Marko Arnautovic-ról, a szerb származású, de az osztrák válogatottban focistáról szólt, aki gólt rúgott Észak-Macedóniának, a nagy ünneplés közepette pedig szidalmazta az ellenfél játékosát, Ezgjan Alioskit. Az osztrák csapatkapitány, David Alaba megpróbálta a szó szoros értelmében befogni Arnautovic száját, de nem sikerült neki, a csatár végül egy meccses eltiltást kapott. „A sportban bevett dolog, hogy lelkileg is igyekeznek nyomást gyakorolni az ellenfélre, például a bokszolók a mérlegelésnél. Ez egy olyan eszköz, amiről mindenki tud, és bár mindenki úgy gondolja, hogy nem kívánatos dolog, nincs eszköz, amivel meg lehetne tiltani” – mondta Navracsics Tibor korábbi külügyminiszter. Hozzátette: érti a jelzésértékét annak, hogy egy meccsre eltiltották Arnautovicot, de azt nem tudja, van-e nevelő hatása.

A politikus nem biztos abban, hogy Arnautovic a hétköznapi életben, tényleg aszerint gondolkodik, amit a pályán mondott.

„A szláv-albán együttélés kicsit emlékeztet a magyar-románra, bár én több reményt látok a magyar-román megbékélésben.

Koszovó a legtisztább példája ennek: a szerbek számára egy kicsit olyan, mint a magyarok számára Erdély. Koszovó a szerb államiság és a szerb, pravoszláv kultúra bölcsője, de annak eredményeként, hogy az albánok demográfiailag többségbe kerültek, a világ legtöbb országa által elismert, független állammá vált. Észak-Macedónia lakosságának 25 százaléka albán, de ami igazán aggasztja az észak-macedónokat, hogy a szláv népesség perspektívái rosszak, és nagy a kivándorlás mértéke is, az albánság pedig dinamikusan nő. Észak-Macedóniában belpolitikai kérdés, hogy az ott élő kisebbség akar-e Nagy-Albániát, akar-e területeket Albániához csatolni, ugyanez a kérdés Koszovóban is megjelenik” – magyarázta Navracsics.

(Kiemelt kép: Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa az EU Duna Régió Stratégia programjának keretében rendezett kétnapos konferencia nyitónapján tartott sajtótájékoztatón Pozsonyban 2016. november 3-án. Fotó: MTI / Krizsán Csaba)