Nagy Márton elismerte: baj van, zárolják az ország tartalékait
Nagy Márton két megoldást talált a tetemes államháztartási hiánycél befoltozására, hozzányúl a kormány a tartalékokhoz és a megduplázza a bankadót.
Az idei költségvetés szoros költségvetési pályáján fordulatot jelez a kormány: újragondolják a hiánycélt, és komoly megszorító intézkedések várhatók. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésén bejelentette, hogy a hiánycélt idén 5 százalékra emelik, hogy forrást biztosítsanak a gazdaságélénkítő programokhoz – írta meg az Index.
A stabilitás megőrzése érdekében két jelentős lépést jelentettek be, eszerint zárolja a kormány az általános tartalékokat, ami közel 192 milliárd forint. A másik intézkedés a bankszektor terheinek növelése: a bankadó megduplázása, ami további 185 milliárd forint bevételt generálhat. E két intézkedés együtt közel 400 milliárd forintos mozgásteret jelent a költségvetés számára.
Nagy Márton bejelentését a lakosság is megsínyli
A bankadó megduplázását a saját pénztárcánkon is érezni fogjuk, a pénzintézetek ugyanis már korábban bejelentették, hogy a lakossági díjakban is megjelenik az emelkedés, azaz az emelt terhet részben az ügyfelek viselik majd.
A miniszter szerint a gazdasági növekedés idén 0,5 százalék körül alakulhat, azaz alig láthatóan, de nő a GDP. Ennek ellenére a kabinet célja, hogy a nehéz környezetben is ösztönözze a gazdaságot: például adómentességekkel az anyáknak, kedvezményes hitelekkel a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a 14. havi nyugdíj első heti részének bevezetésével. Ezek az intézkedések nyomást helyeznek az államháztartásra: a korábban tervezett 3,7 százalékos hiánycélt nem sikerült teljesíteni.
Bankadó-emelés: miért a bankok fizetnek?
A bankszektor eredményei alapján hozta meg a kormány döntését: az adózás utáni eredmény 2024-ben megközelítette a 2000 milliárd forintot. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a bankok tőkearányos megtérülése (ROE) mintegy 18 százalék volt, ami uniós összehasonlításban is kiemelkedő.
A bankadó-módosítással a 20 milliárd forint alatti adóalapra vonatkozó kulcs 10 százalékra, az e feletti rész pedig 30 százalékra emelkedne, a korábbi 7 / 18 százalékról. A leírhatóság pedig 50 százalékról 30 százalékra csökkenne.
Kihívások és kockázatok
A miniszter elismerte azt is, hogy a pénzforgalmi hiány 5055 milliárd forintra módosult 2025-re a korábban tervezett 4774 milliárdról (ez 281 milliárdos különbség). A megfogalmazott „mozgástér” tehát korlátozott, a kormány pedig olyan területeket vizsgál, ahol kiadáscsökkentés alkalmazható, elvileg a tárcák működésénél.
(Kiemelt képünkön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Forrás: Cemal Yurttas / ANADOLU / Anadolu via AFP)








