Nabucco, Déli Áramlat: a lényeg, hogy jöjjön a gáz
A budapesti német nagykövetet kérdeztük: hogyan látják arról az oldalról nézve a két ország kapcsolatainak alakulását. A lényeg: azok kitűnőek. A magyar belpolitikát, a kisebbségi viszályokat illetően pedig Berlin – természetesen – tartózkodó. Egyébként pedig úgy gondolják: minél több a kelet-nyugati gáz-vezeték, annál jobb.
Dorothee Janetzke-Wenzel viszonylag régi „budapesti”: kinevezése előtt az Andrássy Német Nyelvű Egyetemen tanított. Az egyetlen ilyen intézmény ez a német nyelvterületen kívül a világon. Így a professzor-nagykövet nem csak ért, de érez is sok mindent Magyarországból.
A magyarok a határnyitás huszadik évfordulója kapcsán sokat beszéltek arról, megvannak-e még a Németországhoz fűződő különleges kapcsolatok. Ön szerint?
Német szemmel nézve ezek a kapcsolatok igen jók, lényegiek és hosszú távra szólnak. Közös értékeink vannak, együtt dolgozunk nagy nemzetközi szervezetekben, az együttműködés igen sokrétű. Bizonyára vannak persze különbségek bizonyos kérdések megítélésében. Ilyen például a Nyugat-Balkán országainak európai integrációja. A közvetlenül érintett Magyarország szeretné, ha ezek az országok mielőbb bekerülnének az Unióba, míg a német nézet szerint további bővítés előtt elsőrendű az EU-együttműködés elmélyítése. Az, hogy Németország aktívan törekszik az Oroszországgal való kapcsolatainak fejlesztésére, nem jelenti, hogy háttérbe szorulnának a kelet-közép-európai térség kérdései. Oroszország, vagy Ukrajna éppoly meghatározóan fontosak az európai stabilitás szempontjából, mint a Balkán.
Egyébként napjainkban az együttműködés nem olyan „mutatós”. A magyar közvélemény többsége feltehetően nem figyelt fel még arra, hogy politikusaink, szakembereink az Unió intézményeiben gyakorlatilag naponta találkoznak, egyeztetnek, hivatalos és informális keretek között egyaránt. Ez persze kevésbé látványos, mint amikor vezető politikusok látogatnak ide vagy oda – de a lényeg, hogy az együttműködés rendszeres és igen sokrétű.
Mégis, Budapesten nem ritkán hallani: Berlinben csökkent országunk iránt az érdeklődés…
Hogy az változatlanul mekkora, mi sem jelzi jobban, hogy idén minden vezető német politikus Magyarországon járt, a külügyminisztertől az államfőig, a parlamenti elnöktől a kancellárig… Mellettük a határnyitás korszakának több vezető szereplője. Annyira fontosnak tartottuk ezt az évfordulót, hogy a „Köszönet pavilonját” állítottuk fel a nyáron Budapesten, ahol főleg a fiataloknak kívántuk elmondani, mennyire értékeljük ma is, amit a magyarok 20 éve a németekért tettek.
A látogatók között volt Angela Merkel, a régi-új kancellár is. Mit gondol ő (úgy is, mint hajdan az NDK-ben felnőtt kortársunk) Magyarországról – mit várhatunk tőle? S mit egy új német kormánytól?
Angela Merkel őszintén érdeklődik Magyarország iránt – ez mindig újra megfigyelhető. Magam hallottam beszélni az Andrássy Egyetemen, ott is igen személyes hangon, rokonszenvvel szólt Magyarországról. A német külpolitikát, különösen, ami annak alapvető céljait illeti, messzemenően támogatja valamennyi parlamenti párt, így ez a politika stabil – nagyobb változások valószínűtlenek.
Mindkét országot sújtja a világválság. Mit jelent ez a gazdasági kapcsolatokban?
A magyarországi külföldi beruházások 27 százaléka német vállalatokra esik, de egyetlen vezetőtől sem hallottam, hogy cége a válság miatt menni készülne. Tudják, miért jöttek, hiszen itt jók a feltételek, képzett a munkaerő, jó hídfőállás ez a környező országokhoz is. A mai helyzetben is folytatódnak a beruházások: a Daimler-Benz sokat emlegetett kecskeméti gyára mellett idén letették az E-ON új gázerőművének alapkövét, turbinacsavar-gyárat épít a Siemens, budapesti üzemét bővíti a Knorr- Bremse – aktivitásban tehát továbbra sincs hiány.
Ami az energia-ellátási problémákat illeti: örülünk, hogy Budapesten volt a Nabucco-gázvezeték építéséről tartott csúcstalálkozó. Egyébként német vélemény szerint minél több energia-vezeték épül, annál jobb. Európa szükséglete tovább nő, ezért egyformán fontos a Nabucco, a North Stream (Északi Áramlat) és a South Stream (Déli Áramlat). Oroszországgal bizonyára továbbra is együttműködünk az energia-politikában, de diverzifikálásra szükség van.
Közel állnak Önhöz a kulturális kapcsolatok: mit várhat az Andrássy Egyetem, amely részben két német tartomány és a központi kormány támogatásával is működik?
Ez az egyetem különösen fontos, úttörő kezdeményezés, hiszen a térség új vezetőit képzi, segíti a nézetek cseréjét, az együttműködést. Egyúttal fontos politikai rendezvények színhelye lett, ott lesz például novemberben az idei magas szintű Német-Magyar Fórum. A szövetségi kormány idén felújítja az egyetem számítógép-parkját, küld oktatókat, ösztöndíjakat biztosít. Voltak már az egyetemnek hallgatói, akik elnyerték a tekintélyes Bundestag-ösztöndíjat és hosszabb időn át ismerkedhetnek a német parlamenti munkával.
Diplomatát illetlen (és céltalan) a fogadó ország belpolitikájáról kérdezni, de hadd próbáljam mégis: a német média rólunk rajzolt képe nem éppen előnyös...
Magyarországon az elmúlt időszakban kétségkívül voltak, vannak bizonyos problémák, mint a megosztottság, a roma-kérdés, vagy a viták Szlovákiával. Az utóbbi problémát természetesen a két államnak kell rendeznie és jó, hogy már voltak erre utaló jelek, találkozások. Úgy gondolom, különösen fontos, hogy állandó legyen a párbeszéd.
Ebben a helyzetben a hírek, amelyek pozitívan befolyásolnák a Magyarország-képet, háttérbe szorulnak – szeretném, ha újra azokat olvashatnánk…. Ezért persze Magyarország sokat tehet. Például 2011-es EU--elnöksége alatt, amikor sok új kezdeményezésre van lehetőség. Nem klisékben – friss, új ötletekben célszerű gondolkodni. Előbb persze választások következnek. Nagyon is érdekelt megfigyelőként nézzük majd, hogyan alakul a választási küzdelem és a helyzet azután…
Ha szeretne több cikket olvasni Németországról, , kattintson a
ger-mania.huhonlapra
