Módosul a Klik költségvetése, pénzügyi mozgásteret kaphatnak az igazgatók

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az azonnali megoldást igénylő területek között határozták meg a jövedelemelmaradások rendezését, a nyugdíjaskorúak foglalkoztatását. Megerősítette, hogy a tanfelügyeleti önértékelési folyamat lerövidül. A vonatkozó rendelet hamarosan elkészül – jelezte.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta: elégedetten állnak fel a tárgyalóasztaltól, minden kérdés, amit hallhattak, olvashattak az elmúlt időszakban, előkerült. Nem volt tabutéma, sikerült olyan módszereket találni, amelyek eredményre vezethetnek – jegyezte meg.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pozitívumként említette, hogy az állami oldal a legkényesebb kérdésekben sem mondott nemet.

Együtt: Szánalmas színjáték a köznevelési kerekasztal

Szánalmas színjátéknak nevezte az Együtt független országgyűlési képviselője a köznevelési kerekasztal működését kedden, az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése után.

Szabó Szabolcs újságíróknak úgy nyilatkozott: ha a diákok, a szülők és a tanárok változást akarnak elérni az oktatásban, akkor eljött az ideje, hogy „beleálljanak a tiltakozásba”.

Megjegyezte: bár a korábbi köznevelési államtitkár hétvégi leváltása arra utalt, hogy a kormány megértette a több tízezer ember és több száz tantestület által hangsúlyozott problémákat, mára eldőlt, erről szó sincs, „színjáték az egész, mindenkit átvernek”.

A köznevelési kerekasztal Szabó Szabolcs szerint a jelenlegi formájában nem fog működni, mert „a meglévő rossz rendszert védik foggal-körömmel”.

A politikus nemzeti konszenzust, közös gondolkodást sürgetett az ügyben.

DK: a kormány önmagával folytatott látszategyeztetést

A Demokratikus Koalíció szerint a köznevelési kerekasztal során a kormány többségében hozzá köthető vagy általa gründolt szervezetekkel folytatott látszategyeztetést.

A párt ügyvezető alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kabinetet, hogy ne „magával tárgyalgasson”, hanem a tanárok sztrájkbizottságával. Molnár Csaba a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetését követelte és úgy értékelt: a kormány csak azt bizonyította be, hogy nem akar tárgyalni a tanárokkal és nem akar érdemben tenni az oktatásért.

A DK programjából részleteket idézve azt mondta, kormányra kerülve eltörlik a használhatatlan tankönyvek rendszerét, mentesítik a tanárokat az értelmetlen adminisztráció alól, visszaadják az iskolák szabadságát és emelni fogják a pedagógusbéreket.

Molnár Csaba kérdésre válaszolva azt mondta, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annyira „túltolta a biciklit, hogy az leesett a Földnek a szélén”, és ha a miniszter önkritikát akarna gyakorolni, akkor azonnal le kellene mondania.

Jobbik: A kormányzat belátása nélkül nem lesz változás

A Jobbik szerint amíg a kormány nem látja be, hogy alapvető reformok kellenek az oktatási rendszerben, addig a köznevelési kerekasztaltól sem várható semmi érdemi lépés.

Dúró Dóra, a kulturális bizottság jobbikos elnöke a testület ülését követően úgy nyilatkozott: a köznevelés rendszere ma csődben van, ennek ellenére a kormánypárti politikusok azzal vannak elfoglalva, hogy a probléma jelentőségét igyekeznek csökkenteni.

Szóvá tette, hogy miközben az iskolák gyakorlatilag működésképtelenek és az állami fenntartásba vétel megbukott, Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy jó irányba megy az ágazat.

LMP: A kormány ne csak a „barátaival” tárgyaljon

Túlságosan szűknek ítéli az LMP a köznevelési kerekasztal-tárgyalásokba bevontak körét. Országgyűlési képviselőjük a kulturális bizottság keddi ülését követően arra szólította fel a kabinetet: ne csak a „barátaival” tárgyaljon és pótolja a közoktatásból kivont forrásokat.

Ikotity István úgy fogalmazott: ezer sebből vérzik a közoktatás rendszere, és ha a kormány ezekre nemcsak „sebtapaszokat”, hanem valódi megoldást kíván találni, szélesítse a tárgyalásokba bevontak körét.

A politikus előrelépésként értékelte, hogy a keddi tárgyalásokon jelen volt a közoktatási tiltakozást elindító Miskolci Herman Ottó Gimnázium vezetése, valamint szakszervezetek is.

Ennek ellenére úgy ítélte meg: olyan tárgyalási fórumra van szükség, amely a 2011-ben megszüntetett Közoktatás-politikai Tanács működéséhez hasonlóan törvényben garantálja valamennyi szakmai szervezet jelenlétét.

Kijelentette azt is: az utóbbi tíz évben 30 százalékkal csökkent az oktatásra fordított forrás, ezt is pótolni kell.

MSZP: Az oktatás ugyanolyan válságban van, mint a tanácskozás megkezdése előtt volt

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az oktatás ugyanolyan válságban van, mint a köznevelési kerekasztal tanácskozásának megkezdése előtt volt.

Tóbiás József keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, radikálisan csökkenteni kell a tananyag mennyiségét, az iskolaigazgatóknak vissza kell kapniuk szuverenitásukat, a tanároknak az autonómiájukat, biztosítani kell a szabad tankönyvválasztást, valamint fizetésemelésre van szükség.

Hangsúlyozta, tudomásul kell vennie a kormánynak, hogy további források nélkül nincs hatékony oktatásügy, nincs sikeres jövő.
Az ellenzéki politikus szerint egy rendszerszintű problémára a kormány álmegoldásokat kínál.

Példaként hozta fel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításával kapcsolatos ígéreteket. Tóbiás József véleménye szerint a Klik a rossz rendszer megtestesítője.
Kifogásolta, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter továbbra sem távozik posztjáról, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár „felfelé bukott”, a területet mostantól felügyelő Palkovics László eddigi felsőoktatási államtitkár pedig részt vett a felsőoktatást érintő pénzelvonásban.

Felhívta arra a figyelmet, hogy a gazdasági válság óta az általános iskolás gyermekekre 85 ezer, a középiskolásokra 195 ezer és a felsőoktatási hallgatókra 212 ezer forinttal jut kevesebb egy évben.

Tóbiás József szerint Európában Magyarország az utolsók között kullog a nemzeti össztermékből az oktatásra fordított összegeket nézve.