Mást, máshogy: A baloldal új egészségpolitikája

A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.

A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.

Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.

Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.

Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek

Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.

Mást, máshogy: A baloldal új egészségpolitikája

A baloldal új egészségpolitikájának lényege az átgondolt cselekvés – az elmúlt évtizedekben mind az átgondoltság, mind pedig a cselekvés hiányzott az egymást követő kormányok egészségpolitikájából, ezért rendre kudarcot is vallottak. Tovább már nem halogatható az egészségügy problémáinak kezelése: a József Attila Alapítvány szakértői olyan egészségpolitikát ajánlanak az MSZP-nek, amely reálisan az együttműködésen alapul, amely éppolyan hatékony, mint amennyire méltányos is: mindenkinek felkínáljuk az egészséges élet lehetőségét.

A mögöttünk hagyott két évtized a befejezetlen egészségügyi reformok története. Bár mindegyik kormány hangsúlyozta az egészségügy megreformálásának szükségességét, valós, rendszerszintű átalakítások nem mentek végbe az ágazatban: vagy azért, mert hozzá sem kezdtek; vagy azért, mert a kezdeményezések elbuktak. Ennek eredményeként a kormányzati egészségpolitikát az elmúlt évtizedekben a folyamatos versenyfutás, kríziskezelés, tűzoltás jellemezte, miközben a bajok egyre csak nőttek. A Fidesz–KDNP-kormány másfél éve után az ágazat még kiszámíthatatlanabb, még zavarosabb módon működik: az egészségügyet az általános csalódottság, koncepciótlanság, magárahagyottság jellemzi.

A József Attila Alapítvány olyan egészségpolitikát ajánl az országnak, amely képes meghaladni az ágazat évtizedek óta tartó krízisét, és képes beteljesíteni az állami egészségügy azt, amiért végtére is van: Magyarország polgárai egészségesebb, hosszabb életet éljenek, növekedjen az egészségben eltöltött évek hossza.

A baloldal új egészségpolitikájának alapértéke az esélyegyenlőség, az általános hozzáférés, a szolidaritás, a fenntarthatóság, az emberi méltóság védelme, a megkülönböztetés tilalma, az állampolgári részvétel, valamint az átláthatóság. A jól működő egészségügy nemzetgazdasági érdek, amely jelentős mértékben hozzájárul a nemzet jólétéhez és a gazdaság versenyképességéhez.

Népegészségügy

Egyetlen állami egészségpolitika sem lehet hatékony reális, megvalósítható és valóban végrehajtott népegészségügyi program nélkül: az egészségben eltöltött évek hosszát nagy részben az határozza meg, hogy egyéni és közösségi szinten mennyire és miként vigyázunk saját egészségünkre. Így az egészségügyben a gyógyító tevékenység mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a betegségek megelőzésére, az egészségfejlesztésre és az egészségmegőrzésre.

A József Attila Alapítvány azt javasolja az MSZP-nek, hogy tekintse kiemelt célnak a felnövekvő generációk egészségi állapotának javítását és az egészségtudatosság fejlesztését; a korai halálozás csökkentését, különösen az aktív korúak körében; valamint az egészség-egyenlőtlenségek csökkentését a különböző régiók, valamint társadalmi rétegek között.

Javasoljuk az ÁNTSZ egységes intézményrendszerének, feladat- és hatáskörének helyreállítását, emellett a népegészségügyi program megvalósításában együttműködésre van szükség az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a civil szervezetek, a piaci szereplők, valamint az alapellátásban dolgozók között.

A szakemberhiány pótlása

A József Attila Alapítvány javaslata szerint az egészségügyet sújtó szakemberhiány kezelése érdekében egy azonnali, egyszeri és érezhető béremelésre van szükség az egészségügyi dolgozók körében, amelyhez egy GDP-növekedéshez kötött életpálya modell is társul. A József Attila Alapítvány – többek között – javaslatot tesz arra is, hogy hálapénz nélkül meg lehessen vásárolni az egyéni igényeken alapuló szolgáltatásokat; növeljék az orvosi egyetemeken a képzési keretszámokat, valamint a telemedicina fejlesztésére.

Az egészségbiztosítási rendszer átalakítása

Újra kell tárgyalni a különböző társadalmi csoportok által viselt egészségbiztosítási terheket, amelyben nagyobb szerepet kap az egyéni felelősség. Az ellátási csomagokat differenciálni kell a kockázatok, az ellátási célok és az igénybevétel lehetséges módjai között, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költséghatékonysági szempontokra. Az alapítvány szerint mérlegelni kell az ellátási csomag bővítését, például a fogorvosi szolgáltatások bizonyos körével; valamint a járulékok egészségtudatos magatartás szerinti differenciálását.

Mindezeken túlmenően a finanszírozási rendszert a szolgáltatók valós teljesítményéhez kell igazítani, valamint az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek növelése érdekében javasolt a költségvetés által nyugdíjasok és a gyermekek után fizetett járulék mértékének reális szintre emelését; a munkavállalói járulékok felső határának emelését; kiegészítő egészségbiztosítási járulék kivetését a magasabb jövedelmekre; a népegészségügyi termékadó teljes összegének átadását az Egészségbiztosítási Alapnak.

Egészségipar

Fejlett egészségügy nélkül nincs egészségipar – egészségipar nélkül nincs korszerű gazdasági növekedés. Ezért indokolt a kutatás-fejlesztési területen a biotechnológiák (genomika, őssejt kutatás, személyre szabott gyógyszerelés) megalapozása, biológiai terápiák kifejlesztése; az ágazat átfogó informatikai fejlesztése, valamint az egészségipar turisztikában rejlő lehetőségeinek kihasználása.

Szolgáltatások fejlesztése

Szükséges az alap-, járóbeteg- és fekvőbeteg ellátás jobb, hatékonyabb összehangolása a kompetenciák és felelősségek tekintetében. Így az alapellátásban az alulfinanszírozottságon túl fel kell oldani a praxisjog szabályozási ellentmondásait; létre kell hozni a praxisalapot; szinkronizálni kell az önkormányzatok alapellátásért való felelősségét a háziorvosok felelősségével.
Felül kell vizsgálni a járóbeteg ellátás kompetenciáit, valamint az alapellátáshoz és kórházi ellátáshoz kell igazítani a jelenlegi területi struktúrát, kiemelt figyelemmel a fenntarthatósági és működőképességi szempontokra.

A József Attila Alapítvány javaslata szerint olyan területi kórházakat kell létrehozni, amely 6-8 kistérséghez kapcsolódik. Ezekben a területi kórházakban diagnosztikai és terápiás háttér áll rendelkezésre, valamint a krónikus fekvőbeteg ellátó részleg és a járó beteg ellátás széles spektruma is működik. Kettő-öt területi kórház kapcsolódik egy kiemelt kórházhoz, ahol a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatosan kell biztosítani, a járó és fekvő szakellátások teljes körének működését.

Új gyógyszerpolitika

A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy képviselje egy maximált térítési díj bevezetését a nyugdíjasok esetében, valamint a kisgyermekek egyes gyógyszereinek nagyobb támogatásával csökkentse a gyermeket nevelő családok terheit. Költségmegtakarítást jelenthet a generikus árak letörése, de indokolt a patikaalapítás korábbi szabadságának visszaállítása is.