Már biztos: ismét csökkenni fog Magyarország területe
Magyarország területe attól is függ, hogy az országot határoló folyók merre mennek, ha elkanyarodnak, azzal hazánk mérete is változik.
Ahogy azt az utóbbi években megjósolták, hamarosan kisebb lesz Magyarország területe. Nem politikai döntés, nem háború és nem is emberi mulasztás áll a háttérben, hanem a természet. A geológiai és vízrajzi folyamatok időről időre apró módosulásokat idéznek elő az országok határain. Magyarország esetében ez a következő években is megtörténhet, ami miatt ismét kisebb lesz az ország területe.
Ahogy a Telex is megírta, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói a határfolyóként is ismert Ipoly folyását vizsgálták. Ez a Duna bal partjába torkolló, Szlovákiával közös vízfolyás a természetes eróziós és hordalékszállítási folyamatok miatt folyamatosan változtatja a medrét. A folyó kanyarulatai évről évre kissé eltolódnak, és a víz sodorvonala – vagyis a legmélyebb, legaktívabban áramló rész – a határ kijelölésében is kulcsszerepet játszik. Mivel a határvonal jogilag a sodorvonallal esik egybe, ha a folyó elmozdul, a határ is vele mozdul.
A BME kutatása szerint az Ipoly egyik szakaszán az erózió és a hordalékhiány miatt várhatóan néhány éven belül lefűződik egy nagyobb kanyarulat, és a mostani magyar földnyelv a víz másik oldalán, egyfajta kis szigetként maradhat vissza. Ilyenkor a természet gyakorlatilag „átrajzolja” a térképet: a víz új medre lesz az államhatár, így az apró földdarab Szlovákia fennhatósága alá kerülhet. Bár ez mindössze néhány tíz négyzetmétert érint, a folyamat jól mutatja, mennyire dinamikus a természet még a legstabilabbnak hitt határok mentén is.
A jelenség nem egyedi: világszerte több határfolyónál is előfordul, hogy az évtizedek során a természet lassan, de észrevehetően átrendezi a terepet. Magyarország esetében korábban a Dráva, a Mura vagy a Tisza mentén is tapasztaltak hasonló földrajzi változásokat. Ezeket nem vitás területveszteségként, hanem természetes geomorfológiai folyamatként kezelik – a két ország szakemberei ilyenkor közösen rögzítik az új helyzetet, hogy a térképeken és a jogi dokumentumokban is egyezzenek az adatok.
A nem egyfomán mért határszakaszok dilemmája
Érdekesség, hogy még a legpontosabb mérőeszközök és térinformatikai rendszerek mellett is előfordul, hogy a határhossz nem teljesen azonos a két ország hivatalos adataiban. Ennek oka, hogy minden ország más-más vetületi rendszert, számítási módszert és léptéket használ a határvonalak meghatározására. Így fordulhat elő, hogy míg Magyarország például 2215 kilométerben, addig a szomszédos állam néhány méterrel, esetleg kilométerrel eltérő hosszt tüntet fel ugyanarra a határra.
A Föld felszínének íveltsége, a természetes változások és a mérési eltérések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a határok hossza sosem lehet minden térképen pontosan ugyanaz – ahogy a természet is folyamatosan alakítja azokat.
(Fotó: Pexels)







