Már biztos: ismét csökkenni fog Magyarország területe

Magyarország területe attól is függ, hogy az országot határoló folyók merre mennek, ha elkanyarodnak, azzal hazánk mérete is változik.

2025. november 8., 08:00

Szerző:

Ahogy azt az utóbbi években megjósolták, hamarosan kisebb lesz Magyarország területe. Nem politikai döntés, nem háború és nem is emberi mulasztás áll a háttérben, hanem a természet. A geológiai és vízrajzi folyamatok időről időre apró módosulásokat idéznek elő az országok határain. Magyarország esetében ez a következő években is megtörténhet, ami miatt ismét kisebb lesz az ország területe.

Ahogy a Telex is megírta, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói a határfolyóként is ismert Ipoly folyását vizsgálták. Ez a Duna bal partjába torkolló, Szlovákiával közös vízfolyás a természetes eróziós és hordalékszállítási folyamatok miatt folyamatosan változtatja a medrét. A folyó kanyarulatai évről évre kissé eltolódnak, és a víz sodorvonala – vagyis a legmélyebb, legaktívabban áramló rész – a határ kijelölésében is kulcsszerepet játszik. Mivel a határvonal jogilag a sodorvonallal esik egybe, ha a folyó elmozdul, a határ is vele mozdul.

A BME kutatása szerint az Ipoly egyik szakaszán az erózió és a hordalékhiány miatt várhatóan néhány éven belül lefűződik egy nagyobb kanyarulat, és a mostani magyar földnyelv a víz másik oldalán, egyfajta kis szigetként maradhat vissza. Ilyenkor a természet gyakorlatilag „átrajzolja” a térképet: a víz új medre lesz az államhatár, így az apró földdarab Szlovákia fennhatósága alá kerülhet. Bár ez mindössze néhány tíz négyzetmétert érint, a folyamat jól mutatja, mennyire dinamikus a természet még a legstabilabbnak hitt határok mentén is.

A jelenség nem egyedi: világszerte több határfolyónál is előfordul, hogy az évtizedek során a természet lassan, de észrevehetően átrendezi a terepet. Magyarország esetében korábban a Dráva, a Mura vagy a Tisza mentén is tapasztaltak hasonló földrajzi változásokat. Ezeket nem vitás területveszteségként, hanem természetes geomorfológiai folyamatként kezelik – a két ország szakemberei ilyenkor közösen rögzítik az új helyzetet, hogy a térképeken és a jogi dokumentumokban is egyezzenek az adatok.

A nem egyfomán mért határszakaszok dilemmája

Érdekesség, hogy még a legpontosabb mérőeszközök és térinformatikai rendszerek mellett is előfordul, hogy a határhossz nem teljesen azonos a két ország hivatalos adataiban. Ennek oka, hogy minden ország más-más vetületi rendszert, számítási módszert és léptéket használ a határvonalak meghatározására. Így fordulhat elő, hogy míg Magyarország például 2215 kilométerben, addig a szomszédos állam néhány méterrel, esetleg kilométerrel eltérő hosszt tüntet fel ugyanarra a határra.

A Föld felszínének íveltsége, a természetes változások és a mérési eltérések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a határok hossza sosem lehet minden térképen pontosan ugyanaz – ahogy a természet is folyamatosan alakítja azokat.

(Fotó: Pexels)