Így hagyják el szépen lassan az országot a fiatalok, letaglózó adatok kerültek napvilágra
Magyarország fiataljai újabb hullámban hagyják ott az országot, a friss adatok pedig azt mutatják, hogy a jelenség messze túlmutat a tanulmányi mobilitáson.
A ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, Szabó Andrea szociológus–politológus előadása szerint a fiatalok mobilitási szándéka drámai sebességgel növekszik Magyarországon – írta meg a Pénzcentrum.
Egyre több fiatal hagyja el az országot
A 2024/25-ös tanévben már több mint 215 000 nappali tagozatos hallgatója volt a felsőoktatásnak az országban. Ugyanakkor ennél is beszédesebb, hogy a fiatalok körében mérhető kivándorlási potenciál, tehát az ország elhagyására irányuló szándék, az egyetemistáknál 2015-16-ban még 33–37% körül alakult, míg 2024-re 45 %-ra emelkedett.
Szabó Andrea négy típust különít el: rövid-, közép- és hosszú távú munkavállalás külföldön, valamint tanulási mobilitás. A 15–24 és 25–39 éves korosztályokban különösen magas azok aránya, akik komolyan fontolóra vették, hogy elhagyják az országot.
A tényleges elvándorlás is súlyos következményekkel jár: 2023-ban az aktív, 15–64 éves népesség számát 6,6 %-kal csökkentette az elvándorlás, és a leginkább munkaképes 25–49 éves korosztályban ez az arány elérte az 11,2 %-ot.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2025. május 29., 11:50
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette legfrissebb demográfiai adatait.
Itthon
2025. május 28., 11:21
Tíz év alatt egy közepes városnyi magyar gyerek született külföldön. A kivándorlás újra felfutóban van, miközben a hazai munkaerőpiac ázsiai vendégmunkásokkal próbálja betölteni az űrt.
Ez a jelenség nem pusztán statisztikai adat: munkaerő-hiányt, jövőkép-válságot és társadalmi kohézió gyengülését eredményezheti.
Miért mennek el egyre többen?
A válasz részben gazdasági és társadalmi: a fiatalok egyre gyakrabban érzik úgy, hogy képességeik, tanulmányaik és ambícióik kevésbé tudnak kiteljesedni itthon. Az előadás rámutatott arra, hogy az életkor előrehaladtával a mobilitási hajlam ugyan csökken, de ekkorra sokan már döntést hoztak, elindultak, vagy álmaik szerint külföldre települtek.
Ha ez a folyamat nem áll meg, a következmények súlyosak lehetnek: egy folyamatosan „ürülő” fiatal generációval nehéz lesz fenntartani az innovációt, dolgozói bázist, illetve a szülőképes korosztály jövőjét is.
Emellett a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek tovább mélyülhetnek, hiszen nem csak a nagyvárosokból, de a kevésbé kedvező helyzetű régiókból is elvándorolnak az aktív fiatalok.
Fontos tehát nemcsak mérni, hanem kezelni is a helyzetet: ösztönző programok, munka- és életlehetőségek javítása, valamint az itthon maradás vonzerejének növelése mind kulcskérdések. Az előadás arra is rámutatott, hogy a „kivándorlási potenciál” és a tényleges elvándorlás között különbség van, de ha a szándék már ilyen magas, az utat is kijelöli.
(Fotó: Freepik)
