Lapajánló – Időzített bombán ülünk!
Időzített bombán ülünk! – figyelmeztet Debreczeni József, aki most megjelent könyve kapcsán őszintén beszél a cigányok helyzetéről és a politika felelősségéről. A könyv valószínűleg tabukat dönt, főleg baloldali és liberális tabukat, és Debreczeni már az előszóban jelzi, számít arra, hogy sok támadás éri majd a könyv miatt, amelynek címe: Cigányút. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Vásárhelyi Mária vezércikke a hatalom eróziójáról szól, a tüntetéssorozat okairól, a rohamosan elszegényedő középosztályról és arról, hogy az utcára vonuló tömeg már érzi: a hatalom politikai eróziója visszavonhatatlanul elindult.
Új politikai közösség készülődik. Ez már egy interjú címe. Beszélgetőpartnerünk a kormányellenes tüntetéseken gyakran felszólaló Várady Zsolt, aki azt mondja: nem alakulnak párttá, nem engedik közel magukhoz a politikusokat, nincs közük még a jelenlegi ellenzékhez sem, és igenis átformálják a társadalom gondolkodását.
A társadalmi tudatfertőzésről beszél a 168 Órának adott interjúban Inotai András professzor, aki azt hangsúlyozza: a kormány a hatalom megtartása érdekében olyan helyzetekbe viszi az országot, amelyek visszavonhatatlanul a perifériára sodornak bennünket.
Hogy milyen gyorsan és milyen mértékben kerülhetünk a perifériára, az sok mindentől függ. Például attól, hogy meddig tűri még Európa a magyar kormány pávatáncát. Hogy felismeri-e a mindinkább elszigetelődő Orbán, hogy égető szüksége van a nyugati „karantén” feloldására. Fontos kérdés most, hogy miről tárgyal majd a Budapestre látogató Angela Merkel Orbán Viktorral. A témával Mészáros Tamás foglalkozik.
Hogy mi a világ véleménye rólunk, azt megtudhatják Szelestey Lajos nemzetközi lapszemléjéből.
A kormány létrehozta a Miniszterelnökség alá tartozó, az állami hirdetések milliárdjairól döntő Nemzeti Kommunikációs Hivatalt. Úgy tűnik, az intézkedés az orbáni hatalommegosztás eszközeként a médiában zajló oligarchikus átrendeződés egyik fontos eleme. Kérdés, hogyan reagál a hírre mondjuk Simicska Lajos. Válasz a most megjelent 168 Órában.
A kormány megint meg akarja „védeni” a magánnyugdíjpénztárak tagjait. Ám ők nem kérnek a védelemből, tüntetést is szerveztek a készülő törvény ellen. Nyilatkozik lapunknak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője, aki szerint a kormány a pénzből az államadósságot akarja csökkenteni. Egy fontos mondatot szó szerint is idézek: „A magánpénztárakat működésképtelenségre, bezárásra kárhoztató szabályozás oka nem a butaság, hanem a gonoszság.”
Most jelent meg az Acélsodrony-sorozat új kötete, amelyben az ötvenes évek első felét dolgozza fel lapunk állandó szerzője, Aczél Endre. Könyvéből egyebek mellett megtudhatjuk, miért sírtak az emberek Sztálin temetésén, hogyan kombinált a cinikus, hatalomcentrikus Rákosi, milyen reflexek alapján működött az ÁVO. Aczél Endre kollégánk az ötvenes évekről szólva azt is mondja: „A mai politikát nézve az embernek néha déjà vu érzése van.”
Egy napra egy ország horkant fel azon, hogy a kőbányai önkormányzat egy héttel a téli moratórium kezdete előtt kilakoltatott egy asszonyt és három gyermekét. A körülményekről, az ügy hátteréről és a fejleményekről tájékoztatja önöket a 168 Óra riportja.
Bemutatjuk Gulyás Zsuzsát, az Egyesült Államokban született, jelenleg is Washingtonban élő mérnöknőt, aki bár sosem járt magyar iskolába, kitűnően beszéli a magyart. Gulyás Zsuzsa olyan alapítványt hozott létre, amely magyarországi hátrányos helyzetű gyerekeket, főleg romákat támogat. Azt mondja: „Akinek többet adott a sors, annak a felelőssége is nagyobb. Igazán gazdaggá az tesz, amit megosztunk másokkal.”
Kulturális rovatunkból figyelmükbe ajánlom Jolsvai András írását, amely egy kis galéria bezárásáról, de persze sokkal többről szól. A szerző ugyanis így kezdi írását: „Bezárt a Hap, amikor meghallottam a hírt, olyasféle szorítást éreztem a szívem táján, mintha valamelyik közeli rokonomat vesztettem volna el.”
Most jelenik meg Nyári Krisztián új könyve, amelyben harminchárom olyan magyar emberről ír, akikről talán hallottunk már, de nem tudjuk, hogy valójában igazi hősök voltak. A 168 Óra interjújában kirajzolódnak a hősiesség arcai.
Múltidő rovatunkban Heltai András felidézi a huszonöt évvel ezelőtt tartott szovjet–amerikai csúcstalálkozót.
A Glóbusz rovatban Aczél Endre nagy-britanniai helyzetképet ad, és arról ír: „David Cameron választást akar nyerni, tehát úgy döntött, hogy megvívja a maga »szabadságharcát« Brüsszellel.”
Végül pedig megemlítem még Nagyítás című rovatunkat, amelyben egy igazán furcsa képet láthatnak. Valahol a Néva téli vizéből, közel az egyik felnyitható hídhoz, piros sapkában, álszakállal kiemelkedik a Mikulás.
