Íme a nagy KRESZ-vizsga trükk: így kapnak jogosítványt a legbutábbak is

A KRESZ megtanulása sokak számára megugorhatatlan akadályt jelent, ők azok, akik James Bond filmnekbe illő módszerekkel próbálkoznak a vizsgán.

2025. december 6., 12:23

Szerző:

KRESZ-vizsgán való csalás régebben is előfordult, mostanra azonban már rejtett kamerát, apró fülhallgatót és hamis iskolai bizonyítványokat is bevetnek a vizsgázók. A próbálkozók ellen sokszor mobilzavaró eszközöket is be kell vetni – olvasható a Közlekedésbiztonság honlapján, ahol a többi, James Bondot is meghazudtoló trükköt is felsorolják.

A vizsgaközpontok szerint a vizsgázók rejtett kamerák, apró mikrofonos fülhallgatók, élőben súgó segítők és olyan dublőrök segítségével próbálnak átmenni a teszten, akik helyettünk töltik ki a feladatlapot.

A KRESZ-vizsgákon több tucat csaló bukott le idén

Volt, aki a gallérjába épített minikamerával közvetítette a feladatsort egy külső segítőnek, más pedig tenyérnyi adóvevővel a zsebében várta a helyes válaszokat.

A legmegdöbbentőbb talán mégis az, amikor valaki dublőrt küld maga helyett a KRESZ-vizsgára: az illető el sem megy a vizsgára, mégis átmegy rajta, mert volt, aki 3-400 ezer forintért megcsinálta helyette. Eddig négy dublőrt értek tetten.

A próbálkozások mögött legtöbbször az a tévhit áll, hogy a KRESZ olyan bonyolult, hogy „úgysem lehet megtanulni”, ezért jobb trükkel megszerezni a papírt.

A gond csak az, hogy ezek az emberek nemcsak saját magukra jelentenek veszélyt, hanem mindenkire, aki az utcán vagy az autópályán találkozik velük – olvasható a cikkben. A KRESZ nem csupán szabálygyűjtemény, hanem egy olyan tudásrendszer, amelynek hiánya baleseteket okoz.

A vizsgaközpontok szerint pontosan azok próbálnak csalni, akik a legkevésbé alkalmasak a vezetésre: akinek nincs türelme megtanulni a szabályokat, annak később sem lesz türelme betartani azokat.

Motozni tilos, ezt a csalók is tudják

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont nem hatóság, a vizsgaközpontokban dolgozók nem motozhatnak meg senkit. Ehelyett inkább egyre több technikai megoldást vetnek be, például mobil- és jelzavaró eszközöket, hogy ellehetetlenítsék a külső súgást.

Szabó Gábor, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) Felügyeleti és Módszertani Igazgatóságának vezetője elmondta: folyamatosan képzik a vizsgáztatókat, hogy melyek azok az apró jelek, amelyek csalásra utalhatnak. Gyanús lehet például az évszakhoz képest túl meleg, túl vaskos ruházat, a természetellenesnek tetsző testtartás, vagy a furcsa, zavart viselkedés (mintha a vizsgázó fejben egészen máshol járna, és nem a kérdésekre fókuszálna).

A lebukott csalókat legalább fél évre eltiltják a vizsgáktól, de a szakemberek még így is úgy látják: a probléma nem fog magától megszűnni. Minél több trükköt sikerül felfedezni, annál több új születik.

Ők lesznek a veszélyes autósok

A jelenség legnagyobb veszélye, hogy jogosítványhoz juthatnak olyanok is, akiknek valójában fogalmuk sincs arról, mit jelent a jobbkéz-szabály, mikor kell elsőbbséget adni vagy hogyan kell megközelíteni egy gyalogátkelőt. A KRESZ ismerete nélkül a volán mögött minden döntés potenciálisan életveszélyes.

A vizsgarendszer szigorítása nem várhat, ha azt akarjuk, hogy az utakon ne olyan sofőrök közlekedjenek, akik a technikára, és nem a tudásukra támaszkodva jutottak jogosítványhoz, hangsúlyozzák a szakértők.

Ugyanis az elcsalt KRESZ-vizsga után már csak az kell, hogy kis szerencsével átmenjen valamelyik próbálkozáson a csaló a forgalmi vizsgán, máris a kezébe kapja a jogosítványt.

 (Fotó: Pixabay)