KRESZ: Sokan nem tudják, de ilyen esetben nem kell a rendőrségi bírságot befizetni
Ha gyorshajtás miatt megbüntetik, nem minden esetben kell bírságot fizetni.
Még mindig gyakori, hogy a rendőrök gyorshajtókat fognak. Mivel a gyorshajtás sok balesetnek az okozója, ezért a hatóságok megpróbálják kiszűrni a szabálytalankodó sofőröket, és megbírságolni őket. Azonban azt kevesen tudják, hogy a bírságot nem minden esetben kell befizetni, derül ki a Dívány cikkéből.
Ilyenkor nem kell a bírságot befizetni
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy gyorshajtás esetén nem korlátlan ideig vonható felelősségre az autós. A hatályos szabálysértési törvény szerint a rendőrség legfeljebb hat hónapon belül állapíthatja meg a felelősséget, ezt követően az ügy elévül, és bírság már nem szabható ki.
A tapasztalatok alapján a gyorshajtás miatti értesítések általában két–három héten belül megérkeznek a jármű üzembentartójához, ugyanakkor fontos tudni, hogy erre nincs jogszabályban rögzített határidő. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sem vállal garanciát a kézbesítés gyorsaságára.
Az egyetlen valóban kötelező időkorlát a hat hónapos elévülési idő. Amennyiben ezen időn belül nem születik jogerős határozat, az eljárás automatikusan megszűnik, és a bírság nem hajtható be.
Sokszor észrevétlenül működnek a traffipaxok
A modern traffipaxok sok esetben észrevétlenül működnek, a navigációs alkalmazások figyelmeztetései pedig nem minden esetben megbízhatóak. Emiatt az autósok gyakran csak hetekkel később szereznek tudomást egy esetleges szabálysértésről.
Akik bizonytalanok abban, történt-e ellenük eljárás, az ORFK ügyfélszolgálatán érdeklődhetnek. Emellett nyilvánosan elérhető a fix telepítésű, komplex közlekedési ellenőrzési pontok listája is, amely megyékre bontva mutatja a telepített traffipaxok helyszíneit. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: az elévülés lehetősége nem jelent felmentést a szabályok betartása alól, a gyorshajtás továbbra is komoly baleseti kockázatot jelent.
Magas a relatív gyorshajtók száma
Korábban a 168.hu is megírta, hogy a legtöbb autós úgy gondolja, hogy ha betartja a kihelyezett sebességkorlátozást, akkor biztonságosan és szabályosan közlekedik. A KRESZ azonban egy kevéssé ismert, mégis rendkívül szigorúan kezelt szabályt is tartalmaz, ez a relatív gyorshajtás, amely a halálos balesetek egyik gyakori oka.
Relatív gyorshajtásról akkor beszélünk, amikor a járművezető ugyan a megengedett sebességhatáron belül halad, ám a tempója nem igazodik az út-, időjárási vagy forgalmi viszonyokhoz. Ilyen eset lehet például, amikor 90 km/órás útszakaszon 60 km/órával halad egy autó jeges úton, sűrű ködben vagy beláthatatlan kanyar előtt, ez a sebesség a körülmények miatt már veszélyesnek minősülhet.
Szakértők szerint a relatív gyorshajtás sok esetben nagyobb kockázatot jelent, mint az abszolút sebességtúllépés, és a súlyos, akár halálos kimenetelű balesetek jelentős része is erre vezethető vissza. A probléma lényege, hogy a vezető ilyen helyzetben nem képes időben megállni egy váratlan akadály előtt.
A relatív gyorshajtás megítélése jóval súlyosabb, mint egy egyszerű, fix összegű gyorshajtási bírságé. Mivel gyakran veszélyhelyzettel vagy balesettel jár együtt, a rendőrség nemcsak pénzbírságot szabhat ki, hanem kezdeményezheti a vezetői engedély bevonását is. Amennyiben a sebességválasztás egyértelműen aránytalan volt a körülményekhez képest, és baleset történt, a jogosítvány akár több hónapra is elvehető.
(Kiemelt kép: Pixabay)









