Kiszivárgott, mire kötelezné az iskolákat Hoffmann Rózsa
Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság [origo] birtokába került nyelvoktatási stratégiája. Az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb és így jobban felkészít további nyelvek megtanulására. A diákokat két évente felmérőre köteleznék, hogy tényleg megtanuljanak más nyelveken, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni.
Az oktatási államtitkárságon a napokban elkészült nyelvoktatási stratégia nem is hagy sok választást a szülőknek. Az
Origobirtokába jutott dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, és csak az angol és a német között lehet választani. Ezt azzal indokolják, hogy más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy „angolul mindenkinek tudnia kell”, Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.„Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal” – áll a stratégiában, amely szerint az angol után a „második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz”. Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.
A portál tavaly közölte a stratégia egy korábbi változatát, amelyben az angol nyelv oktatásáról az szerepelt, hogy „az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni”. Ez most már nem szerepel a dokumentumban. A most elkészült változat szerkezetileg megegyezik a korábban ismertetett verzióval, de több ponton azért finomítottak a stratégián, mert tavaly szakmai szervezetektől több kritikát is kapott az államtitkárság a „sarkos megfogalmazásokért”.
A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely „kárpát-medencei nyelv” is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a „Nyelvi Sokszínűségért Díjat”, ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak.
Az államtitkárság kötelező szintfelmérőket írna elő, amelyeket kétévente kellene elvégezni – hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon. Ezzel az államtitkárság felmérné „az iskolák nyelvoktatási hatékonyságát”, ösztönözve a tanárokat „a tanterv következetes követésére”, illetve a diáknak és a szülőnek is visszajelzést adnának, hol tart a gyerek.
