Kikelt az ellenzék a paksi bővítés titkosítása ellen
Ellenzéki pártok szerint azzal, hogy minden titkos a paksi bővítés körül, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak. Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kérik, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul.
Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az aznap elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az Alaptörvényt és infotörvény-ellenes.
Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már nem lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek.
Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre.
Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.
Az ellenzéki párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.
PM: a gigantikus lopást akarják törvényesíteni a titkosítással
A Párbeszéd Magyarországért szerint a paksi beruházás 30 évre történő titkosításáról szóló döntéssel a kormány egy „gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni”.
Erről Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke beszélt kedden sajtótájékoztatón. Kijelentette: a PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy „nem fogják elkerülni a börtönt” a titkosítással – írja az MTI.
A független képviselő szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Ezért a PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben – tette hozzá.
DK: A következő kormánynak fel kell oldania a titkosítást
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a következő kormánynak fel kell oldania a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, harminc évre titkosított adatokat – reagált a parlament keddi döntésre budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.
Varju László közölte: a kormány a kezdetektől fogva titkolózik az ügyben. Hangsúlyozta, jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják harminc évre az adatokat. Szavai szerint a döntés így akár „hatvan-száz évre” is szólhat. A beruházás nagyságrendjét bíráló független képviselő kijelentette, az orosz hitel olyan elkötelezettséggel járhat, amelyek Magyarország számára komoly kockázatokat jelenthetnek. Az Orbán-kormány nemcsak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető „háborús agresszorral köt üzletet” – jelentette ki.
A törvényt Áder János nem írhatja alá, és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell – szögezte le.
Együtt: Alaptörvény-ellenes a harmincéves titkosítás
Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint a parlament Alaptörvény-ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.
A független képviselő emlékeztetett arra, hogy pártjuk már hétfőn arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen a testülettől előzetes normakontrollt. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteit titokban lehetne tartani.
Véleménye szerint a titkosítás oka „egy hatalmas korrupciós kockázat”, ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során „a jelenlegi szokások szerint” akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni.
A projekt semmilyen szempontból nem indokolt, arra az országnak ebben a formában nincs szüksége – közölte a beruházás leállítását sürgető képviselő.
