Kerítésadót vezetett be az egyik magyar település, így reagáltak a lakosok
A kerítésadó pikantériája, hogy hiába közös a kerítés a szomszéddal, az adó nem oszlik kétfelé, mindkét ingatlantulajdonosnak be kell fizetni a teljes összeget.
2015 óta a helyi adókról szóló törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok egyedi települési adót is kivethetnek bármely olyan adótárgyra, amit nem terhel központi teher és a törvény nem tilt. Emiatt tudnak megjelenni olyan kreatívabb adónemek, írta az Agroinform, mint például a kerítésadó vagy a magas építmények adója.
A kerítésadó eddig egyedül Balatonfőkajáron vált valósággá: a község 2025. január 1-jétől a települési adók körébe beemelte az élő sövényen kívüli, épített kerítést mint adótárgyat. A rendelet világosan fogalmaz: az adó alapja a kerítés folyóméterben mért hossza, a mérték pedig évi 1 000 forint méterenként.
A helyiek nem kezdtek lázadni a kerítésadó ellen
A bevezetést nem kísérte látványos tiltakozás vagy szervezett ellenállás. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki örülne a kerítésadónak. Persze az is segíthetett a kerítésadó elfogadtatásában, hogy amagyar szabályozás szerint a helyi adókból származó bevétel a település zsebében marad.
Így tehát a Balatonfőkajári kerítésadó is önkormányzati bevételnek minősül, amit a testület saját feladataira fordíthat, például közszolgáltatások finanszírozására, működésre vagy fejlesztésekre. A felhasználás módjáról évente a költségvetési beszámolóban kell tájékoztatni a lakosságot.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. szeptember 11., 17:00
Az új, helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán több magyar település bevezetett különböző feltételeket, de ezek az intézkedések komoly dilemmákat vetnek fel az egyéni jogok tekintetében. Nem árt tisztában lenni a helyi településvédelemre vonatkozó szabályozókkal, mert csalódhat a beköltöző, ha a helyi közösség szerint a településtáblán kívül tágasabb.
Itthon
2025. május 31., 11:40
Egy különösen fertőző betegség miatt zárlatot rendeltek el Somogy vármegye több településén.
Gazdaság
2025. június 27., 11:34
A kormány döntésének az értelmében, minden magyar településen kell lennie ATM-nek. Mutatjuk, hogyan osztották fel egymás között a településeket a pénzintézetek.
Melyik az én kerítésem és melyik a szomszédé?
A balatonfőkajári rendelet annyit mond, hogy „az ingatlanok területén az élő sövényen kívül épített kerítés” adóköteles, és a hosszt folyóméterben kell megállapítani. Ebből következik, hogy a telek utca felőli és oldalsó/hátsó határoló kerítése is beleszámít a hossza alapján.
Közös határkerítésnél a szomszédjogi szabály az irányadó, tehát a határvonalon álló kerítés használata közös, fenntartási költségei pedig a határolt földhosszúság arányában oszlanak meg. Ez a logika adókockázati szempontból is iránymutató: közös kerítésnél jellemzően minden tulajdonos a saját telkéhez tartozó határhossz szerint számol.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a helyi lakosnak van egy 10 méter hosszú kerítése, ami közös a szomszédjával, akkor nem oszthatják ketté az összeget, mindkettőjüknek ki kell fizetnie a 10 ezer forintos adórészt, ugyanis mindkét ingatlan esetében adóalapot képez a kerítés.
Zsombón a magas építmények után is adózni kell
A Csongrád-Csanád vármegyei Zsombón vezették be a magas építmények adóját, ami egy fix éves összeg. Harminc méteres építmény után évi nagyjából 1,25 millió forintot kell fizetni, 80 méter felett már 2,75 millió forintot.
Ez első hallásra úgy hangzik, mintha a lakóházakra is vonatkozna, tehát panelházak, társasházak esetében a lakóknak kellene összedobniuk ezt az összeget, de nem erről van szó.
A Zsombón bevezetett magas építmények adója valójában azokra a különálló, ipari vagy infrastrukturális létesítményekre vonatkozik, amelyek jelentősen kiemelkednek a környezetükből. Ilyenek például a mobiltelefon-átjátszó tornyok, a rádió- vagy tévéadók antennarendszerei.
(Fotó: Pexels)
