Így hatott a gázellátásra az Ukrajnával kapcsolatos konfliktus

Az importforrások csökkenése miatt magas volt a földgáz kitárolás, az európai összesített tároló töltöttség 9 százalékkal, 77 százalékról 68 százalékra csökkent novemberben – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön.

A hivatal havi piacmonitoring jelentésében hozzátették, a kínálati szűkösség és a kereslet felfutása – az átmeneti megtorpanás után – november közepétől ismét a földgáz árának emelkedéséhez vezetett, amelyhez az Északi Áramlat-2 engedélyezésével összefüggő bizonytalanság és az Ukrajnával kapcsolatos egyre növekvő geopolitikai feszültség is nagymértékben hozzájárult.

A közlemény szerint az Európába érkező LNG és norvég források ugyan meghaladták az előző évi mennyiséget, de az orosz szállítások jelentősen elmaradtak a tavalyitól. További forráscsökkenést okozott, hogy az Afrikából Spanyolországba szállító MAGREB vezeték leállt, mert Algériának és Marokkónak nem sikerült megállapodnia a lejárt szállítási szerződés megújításáról.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy míg Európa számos országát alacsony földgáz készletek jellemzik, a magyarországi tárolói töltöttség megfelel a 2017-18-as szinteknek. A magyarországi ellátás átmenetileg nagyobb mértékben támaszkodik a kitárolásra, a nettó import csökkent. Ehhez hozzájárult a bolgár vezetéken történt üzemzavar, amely következtében a Szerbiából érkező források átmenetileg leálltak, és a szerb ellátás biztosítása érdekében ellenkező irányú kereskedelmi forgalom alakult ki.

Kiemelték, Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, így a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.

(Kiemelt kép: Az Északi Áramlat 2 gázvezeték csöveit pakolják egy hajóra Mukran kikötőjében 2021. június 1-jén. Fotó: Stefan Sauer / DPA/AFP)