Így bukhat el Orbán Viktor

A hiányzó évek címmel közölt terjedelmes cikket a magyar médiatörvényről a

Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A cikkíró Orbán Viktor helyzetét a korábbi bajor kormányfő és CSU-elnök, Edmund Stoiberével veti össze, aki a 2003-as tartományi választásokon kétharmados többségre tett szert, majd önkényesen reformokat vezetett be, mígnem saját lakossága, pártja, frakciója és végül miniszterei is kihátráltak mögüle, és választási diadala három év múltán bukássá változott. Orbán – Stoiber politikai barátja – jól ismerte a bajor előzményeket, amikor idén tavasszal a magyar parlamentben kétharmados többséget szerzett – írta a szerző.

A győzelemben részes képviselők ugyanúgy nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy hatalmukat fitogtassák. Gyors egymásutánban több tucat törvényt módosítottak vagy fogadtak el újakat, új államfőt választottak, és hozzáfogtak az új alkotmány kidolgozásához. Ez annak a politikai helyzetnek az egyik oldala, mely a magyar médiatörvényt megszülte, a másik oldala viszont a sajátos magyar „médiatájkép”, amely – mint a szerző rámutat – „nem a nyugat-európai médiavilág kisebb és fiatalabb kiadása”.
„Orbánnak és koalíciós partnerének jó oka volt arra, hogy a médiában megjelenő radikális sőt szélsőséges tendenciákkal valamit szembehelyezzenek.”
A miniszterelnöknek azonban most azt kell bebizonyítania EU-partnereinek, hogy nem az európai normákkal rendelkező sajtószabadságot akarta eltiporni – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A The Washington Post szerint bojkottálni kellene a budapesti EU-csúcsot

A

The Washington Post„Magyarország putyinizálódása” címmel írt szerkesztőségi cikket a budapesti politikáról, emlékeztetve, hogy Magyarország napokon belül átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Az amerikai lap szerint az uniós vezetőknek és Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek bojkottálnia kellene a májusra tervezett budapesti EU-csúcsot, ha a magyar kormány nem változtat a politikáján.

„A jövő hónapban az Európai Unió több tagja bánhatja, hogy rotálódó az elnökségi rendszer. Az irányítás ugyanis Magyarországhoz kerül, amelynek populista és hataloméhes kormánya épp most fogadott el egy olyan médiatörvényt, ami inkább egy autoriter rezsimhez illik, mintsem egy nyugati demokráciához” – írja a lap, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor jobboldali pártja 53 százalékkal nyerte meg az idei választásokat, ám a parlamenti székek 66 százalékát birtokolja. Az újság szerint a kormány lépésről lépésre átveszi az irányítást, vagy támadást intéz minden olyan intézmény függetlensége ellen, amelyet nem ellenőrzött: ide tartozik a cikk szerint az államfő személye, az alkotmánybíróság és a számvevőszék intézménye, de a jegybank is ostrom alatt áll már.

A lap szerint eközben két olyan médiatörvényt is elfogadtatott Orbán Viktor, amelyek alapján Magyarország Oroszországgal és Fehéroroszországgal került egy kategóriába a sajtószabadság szempontjából. „Az egyik a Fidesz irányítása alá helyezi az állami televízió-csatornákat és a többi közmédiát. A másik pedig, amelyet kedden fogadott el a parlament, létrehoz egy erős Médiatanácsot, amelynek felhatalmazása van a nyomtatott lapok, a televízió, a rádió, vagy az internet ellenőrzésére.” A lap szerint a tanács súlyos pénzbüntetést szabhat ki a „kiegyensúlyozatlan”, vagy „az emberi méltóság elleni” híradásokért, és a tanács mind az öt tagja Orbán pártjának köreiből került ki.

A The Washington Post emlékeztet: az EBESZ sajtószabadság-ügyi képviselője már korábban „az európai demokráciákban példa nélkül állónak nevezte a szabályzó hatóságok hatalmának ilyen koncentrációját”, és a magyarországi magán médiavállalatok is hevesen tiltakoztak a jogszabályok ellen. „Ahogy a szomszédos demokráciák is, amelyek Orbán Viktort Oroszország Vlagyimir Putyinjához hasonlították” – olvasható a cikkben.

A The Washington Post arra is emlékeztet, hogy a luxemburgi külügyminiszter nyilvánosan is megkérdőjelezte Magyarország alkalmasságát a rotálódó EU-elnökség átvételére. A lap szerint ugyanakkor több európai kormányzat is csöndben maradt, mert nem kívántak újabb vitát kavarni az egyébként is válság sújtotta EU-ban.
„Ám ez rossz hozzáállás” – írja a lap, hozzátéve: „Európa nem engedheti meg, hogy az egyik tagország kormánya következmények nélkül űzzön gúnyt az alapvető szabadságjogokból”. A lap szerint akadnak kézenfekvő eszközök ennek elérésére: "Magyarország májusban rendezi meg Budapesten az Európai Unió csúcstalálkozóját, amelyen várhatóan Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter is részt vesz. Orbán Viktort választás elé kellene állítani: vagy véget vet a hatalom koncentrációjának és megváltoztatja a médiatörvényt, vagy abban a megaláztatásban lesz része, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok bojkottálja a csúcstalálkozót" – zárul a szerkesztőségi cikk.

Az elsöprő erejű médiatörvény a sajtószabadságot fenyegeti Magyarországon – figyelmeztet az Amnesty International.

A médiatartalmat érintő korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon – mondta John Dalhuisen, az

Amnesty Internationaleurópai és közép-ázsiai programigazgató helyettese.

Az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tíz millió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszáz millió forint az ún. jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a közérdekkel, közerkölccsel vagy a közrenddel megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom kiegyensúlyozatlanságáért is – emlékeztet közleményében az Amnesty International és rámutat, hogy ezen fogalmak egyike sincs pontosan tisztázva és definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket. Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat.
Az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hisz négy tagját a kormányzó Fidesz, vezetőjét pedig a miniszterelnök delegálta, előzetes, szélesebb körű konzultáció nélkül – véli Dalhuisen.
Ahogy a dolgok most festenek, ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe – jegyezte meg John Dalhuisen.
Komoly aggodalomra ad az is okot, hogy az új törvény a cenzúra, illetve az ön-cenzúra erősödését is előidézheti.
Csupán néhány órával a törvény végleges elfogadása után, a közrádió egyik ismert műsorvezetője elnémult egy percre, hogy tiltakozásának adjon hangot az új szabályozást illetően. Ezek után a műsorvezető és szerkesztője ellen is felelősségre-vonási eljárás indult.
Néhány héttel a törvény elfogadása előtt, épp az emberi jogok világnapján, a közrádió nem adta le a Társaság a Szabadságjogokért elnökével felvett interjút arra hivatkozva, hogy túl éles kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
Az új sajtószabályozást máris számos nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is kritizálta, kiemelve annak a véleménynyilvánítást és a sajtó szabadságát csorbító hatását.
Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az EU-s elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás abból kifolyólag, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak – mondta John Dalhuisen.
A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvény felülvizsgálatát, és megváltoztatását úgy, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartásával legyen végrehajtható.