Akár 5 éves várólista is van az idősotthonokban, mégis van mód soron kívüli elhelyezésre

Az idősotthonba kerülés Magyarországon ma jellemzően hosszú várakozással és komoly anyagi terhekkel jár, miközben a férőhelyek száma nem tart lépést az egyre növekvő igényekkel. Ennek ellenére van mód a soron kívüli elhelyezésre is.

2026. január 19., 17:16

Szerző:

Az idősotthonba való bekerülés – különösen szociális alapon – több feltétel együttes teljesüléséhez kötött. Meghatározó az intézmény típusa, a gondozási szükséglet mértéke, a térítési díjak nagysága, valamint a várólisták hossza. A tapasztalatok szerint még azoknak is éveket kell várniuk, akik már a jelentkezéskor rászorulnak az ellátásra, az azonnali elhelyezés pedig csak rendkívül kivételes esetekben lehetséges – írja a 24.hu.

Hosszú várólisták vannak az idősotthonokba való bekerüléshez

A bekerülési feltételeket és az ellátás jogi kereteit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg.

Kérelmet az nyújthat be, aki önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, ugyanakkor nem igényel rendszeres fekvőbeteg-ellátást. Jogosult lehet az is, aki betöltötte a 18. életévét, és betegsége vagy fogyatékossága miatt nem tud önmagáról gondoskodni, feltéve hogy ellátása más típusú intézményben nem biztosítható.

A KSH legfrissebb, 2019 végi adatai szerint akkor 52 ezer idős embert gondoztak 835 intézményben, a lakók többsége 80–89 éves volt. A becslések alapján országosan mindössze mintegy 2000 szabad férőhely állhat rendelkezésre, ami átlagosan 3–5 éves várakozási időt jelent. Katona Noémi, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a férőhelyek száma nem bővül megfelelő ütemben, és gyakorlatilag minden második helyre várakozó jut.

Költségek, soron kívüliség és átmeneti megoldások

Az idősotthonok térítési díjai jelentős eltérést mutatnak fenntartótól függően. Az állami és önkormányzati intézményekben a havi díj általában a nyugdíj legfeljebb 80 százaléka, belépési díj sok esetben nincs. A magánotthonokban viszont a bekerülés jóval drágább: a belépési hozzájárulás 500 ezer forinttól akár 5–6 millió forintig terjedhet, a havi térítési díjak pedig meghaladhatják az állami intézményekben jellemző 120–160 ezer forintot. Ehhez további költségek is társulhatnak, például gyógyszerek, speciális étrend vagy extra egészségügyi szolgáltatások. Emiatt sokan a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő idősotthonok díjait is külön áttekintik havi kalkuláció készítésekor.

Soron kívüli elhelyezés akkor kérhető, ha az igénylő állapota hirtelen romlik, önmaga ellátására teljesen képtelenné válik, nincs gondoskodó hozzátartozója, vagy ezt orvosi szakvélemény indokolja.

Ezen túl soron kívüli elhelyezés kérhető, ha

  • a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt;
  • szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé;
  • kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.

A várakozás idejére egyes intézmények átmeneti megoldásokat is kínálnak: az átmeneti otthonok teljes körű ellátást nyújtanak, míg a nappali ellátás azok számára jelenthet segítséget, akik csak a nap egy részében szorulnak felügyeletre.

(Kiemelt képünk: idős emberek együtt teáznak. Fotó: Freepik)

A NAV figyelmeztetése szerint a katás egyéni vállalkozóknak február 25-ig be kell nyújtaniuk a 2025-ös évre vonatkozó bevallásukat, és aki túllépte az éves keretet, eddig fizethet a 40%-os különadót is.