Hidegzuhany a most nyugdíjba vonulóknak, ennyivel kapnak kevesebb pénzt
A nyugdíj összege legtöbbször kevesebb, mint az utolsó fizetés, de vajon mennyivel?
Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíjba vonulás csak egy élethelyzet-váltás, nem kell dolgozni menni reggelente, de minden hónap 12. napján jön a fizetés. A valóság azonban sok friss nyugdíjast ér váratlanul, amikor kiderül, hogy: az első nyugdíja jóval alacsonyabb, mint az utolsó fizetés. Ezen az sem változtat, ha valaki végig dolgozta az életét.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az átlagos öregségi nyugdíj nagyjából 240–245 ezer forint havonta. A medián – vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok fele kevesebbet, fele többet kap – ennél is alacsonyabb, 220 ezer forint körül alakul. Ez önmagában nem sokat mond addig, amíg nem tesszük mellé a fizetéseket. Ezzel szemben a jelenlegi nettó átlagkereset Magyarországon megközelíti a 470–480 ezer forintot, sőt a legfrissebb adatok szerint már át is lépte a félmillió forintot.
Tudjuk jól, hogy a nyugdíj pontos kiszámítása egy bonyolult művelet, rengeteg a dependencia, így most mi egy egyszerűsített változatot veszünk alapul:
ha az utolsó havi fizetésünk 475 ezer forint nettó volt és elértük a nyugdíjkorhatárt vagy összegyűlt a szükséges szolgálat idő, akkor az első nyugdíj nagyjából 245 ezer forint lesz.
A nagyjából 40 százalékos különbség nem egy hivatalos, pontos szám, hanem egy reális, átlagos becslés az átlagfizetés és a mai magyar nyugdíjrendszer alapján. A különbség látványos, ami aztán a mindennapi életvitelünket is befolyásolja.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2026. január 22., 13:19
A nyugdíj melletti munkavégzést könnyítette meg a kormány, sokan vártak erre a döntésre.
Itthon
2026. január 23., 11:00
2026. július 1-jétől több ponton módosul az özvegyi nyugdíj szabályozása, ami az élettársaknál szigorítást, a házastársaknál többnyire könnyítést hoz.
Gazdaság
2026. január 21., 12:12
Sok friss nyugdíjas kesereg majd februárban, hogy még nem jogosult a 13. és 14. havi nyugdíjra, pedig hosszú távon jobban járnak.
Miért ekkora a különbség?
Az állami nyugdíj nem az utolsó fizetéshez igazodik, hanem egy hosszú évek alatt számolt életpálya-átlaghoz. Hiába magasabbak ma a bérek, a korábbi – sokszor jóval alacsonyabb – keresetek is beleszámítanak a nyugdíj összegébe. Ezért fordulhat elő, hogy még az átlagbér környékén dolgozók is jelentős jövedelemcsökkenéssel indulnak neki a nyugdíjas éveknek, ezen a valorizációs szorzó sem segít, de egyes szakértők szerint a 13. és 14. havi nyugdíj is csekély kompenzáció.
Rosszabb is lehetne?
Magyarországon a valorizációs szorzót 1998 óta alkalmazzák az öregségi nyugdíjak számításánál. Előtte a nyugdíjakat a munkában szerzett bérek egyszerű átlagával számolták, infláció‑ és bérnövekedés-korrekció nélkül. Ez a gyakorlat azt eredményezte, hogy aki régebben kezdett dolgozni, jóval alacsonyabb nyugdíjat kapott, mint aki később, hasonló fizetéssel dolgozott, mert az infláció és a bérnövekedés nem jelent meg a nyugdíjban.
Egyszerűen fogalmazva: az infláció és a bérnövekedés figyelembevételével alakítja ki a nyugdíj összegét, hogy az reális viszonyban legyen a korábbi keresettel, és ne vesszen el a vásárlóerő a hosszú munkaviszony alatt.
Mi lehet a megoldás?
Szakértők szerint szükséges lenne olyan reformokat megfogalmazni, amelyek jobban illeszkednek az EU fenntarthatósági és igazságossági elvárásaihoz. A magyar rendszer jelenleg kevéssé képes kezelni az elöregedő társadalom és a járulék‑bevételi kihívások kombinációját. Ezek azonban csak ajánlások.
Nyugdíjszakértők gyakran hangoztatják, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmasabb kezelése (pl. a várható élettartamhoz igazítása) igazságosabbá tehetné a rendszert, mert jobban tükrözné a tényleges élettartam‑ és foglalkoztatási viszonyokat.
(Fotó: Pexels)
