Ha nem vagy fontos politikus, keresztre feszítenek a vagyonnyilatkozat miatt
A férfi a Kecskeméti Törvényszék bírájaként dolgozott, és a hatályos jogszabály alapján háromévente kellett vagyonnyilatkozatot tennie. A törvény értelmében a bírák akkor vonhatók felelősségre, ha nem készítik el vagy visszavonják a bevallásukat, illetve ha abban valamilyen adatot, tényt valótlanul adnak meg, vagy elhallgatnak részleteket.
A hvg.hu azt írja: Varga Tibor 2013-as vagyonnyilatkozata a törvényszék vezetői szerint gyanúsan sok mindent tartalmazott, ezért vagyonnyilatkozat-összevetési eljárást indítottak. Ez pedig azzal az eredménnyel zárult, hogy három év alatt nem gyűlhetett össze annyi megtakarítása, mint amennyiről beszámolt, az ügye így a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanácshoz került.
Az OBT végül arra jutott, hogy Varga Tibor a vagyongyarapodására nem tud „kellő magyarázatot” adni, így Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke kezdeményezte Áder Jánosnál a bírói jogviszonyának megszüntetését, és az államfő 2013 decemberében fel is mentette a tisztségéből. Varga munkajogi pert indított a Kecskeméti Törvényszék ellen, hogy visszavegyék és fizessék ki a kirúgása óta elmaradt illetményét (több mint húszmillió forintot), de a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idén januárban első fokon elutasította a keresetét, és ki kell fizetnie a közel kilencszázezer forintos perköltséget is.
Varga Tibor az eljárás során részletes kimutatásokkal próbálta igazolni, hogy a túl soknak talált vagyon egy része közös, családi megtakarítás, csak az ő nevén van, de hiába hivatkozott arra is, hogy gazdálkodó szülei rendszeresen támogatják, illetve igazságszolgáltatási munkája mellett tanít egy középiskolában is. A nagyrészt családon belüli ügyletekről ugyanis nem tudott írásba foglalt ajándékozási vagy kölcsönszerződést mutatni. Ahhoz pedig az eljáró bíró nem járult hozzá, hogy – felmentést adva a banktitok alól – a bizottság a számláin lezajlott összes művelethez hozzáférjen.
