5000 gyógyszer támogatását szüntették meg egy tollvonással

Egyre kevesebb a támogatott gyógyszer, miközben egyre több pénzt adnak ki a betegek a patikákban.

2026. március 4., 14:29

Szerző:

A vényköteles termékek ára nincs kőbe vésve, akár háromszoros árkülönbség is lehet a gyógyszerek között. Ráadásul egyre több pirula, krém, szuszpenzió, segédeszköz kerül ki társadalombiztosítási finanszírozásból, melyekre a szűkebb pénztárcájú betegeknek is szükségük lenne. 2011 óta 5000 tételnyi gyógyszer tűnt el a támogatottak listájáról, miközben két év is eltelik anélkül, hogy új, innovatív készítmény kerülne be – írta a valaszonline.hu.

A támogatott gyógyszerek listáját néha már az orvosok sem tudják követni

„Felírom ezt a gyógyszert, kérdezze meg a patikában, hogy van-e és tb-támogatott-e, ha nem, akkor jöjjön vissza és írok egy másikat” – hangzott el nemrég egy budai gasztroenterológiai magánrendelésen, erről egy beteg számolt be a 168.hu-nak. Az orvosok ugyanis továbbra is felírják a megszokott szereket, viszont sok esetben már támogatás nem jár melléjük és megindul a szabad áremelkedés.

A cikk szerint sok gyógyszer vényköteles marad ugyan, de az egészségbiztosító egyik napról a másikra egy fillér támogatást sem ad hozzá. Ha lenne rajta tb-támogatás, akkor pontosan ugyanannyiba kerülne az ország összes gyógyszertárában, így viszont annyiért adják, amennyiért akarják. Az igazi gond az, amikor az adott hatóanyaggal más gyártó nincs jelen a magyar piacon, ezért a beteg kénytelen megvenni azt, amit kap. A költségek pedig kiszámíthatatlanok, ami az egyik gyógyszertárban 1730 forint, az a másikban 6181 forint is lehet.

Ötezer gyógyszert töröltek a támogatotti körből

2010 óta ötezer tételnyi gyógyszert töröltek a támogatotti körből, olvasható a Válasz Online cikkében. A vényre írható, de nem támogatott készítmények kategóriája ma már egyáltalán nem elhanyagolható gyógyszercsoport, hónapról hónapra több és több termék tartozik bele.

Itt érdemes megemlíteni egy fontos fogalmat: katasztrofális egészségügyi kiadás. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik az élelemre, rezsire és lakhatásra költött összeg után megmaradt bevételük több mint 40 százalékát a saját gyógyíttatásukra fordítják. A katasztrofális egészségügyi kiadással sújtott lakosság aránya a 2010-es fél százalékról 2014-re 7,4 százalékára emelkedett. Azóta tovább súlyosbodott a helyzet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ben publikált – de 2015-ből származó – adatai szerint az arány 12 százalékra nőtt

(Fotó: Freepik)