Gulyás Gergely: A lakáskassza inkább volt kassza, mint lakás

Egyelőre nem jelentette be a közszféra leépítését Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai ügyi kormányülést követően tartotta meg kormányinfóját (rendes kormányülés a múlt héten volt), amelyen arról beszélt, hogy az Európai Tanács csúcstalálkozóján ma kerül napirendre a Sargenintini-jelentés nyomán kezdődő eljárás.

Gulyás Gergely színvonalproblémákról, boszorkányüldözésről, majd pedig a magyar dialógusra való nyitottságáról beszélt. Ezután a kancelláriaminiszter a kormány már unalomig ismert álláspontját ismertette a Sargentini-jelentés ügyében, kiemelve, hogy itt valójában szerintük egy migrációs vitáról van szó, na meg a határőrizet jogának elvételéről.

A miniszter ezek után beszélt a lakástakarék-rendszer felszámolásáról, az állami támogatásának megvonásáról. Gulyás kimondta, ezt a pénzt a csok keretein belül fogja felhasználni a kormány, mert szerintük sokkal több lakás épült azzal a programmal, mint a kisebb keresetű, nem lakáscélú gyermekvállalók megtakarításai formájával. Gulyás szerint a kormány még idén dönteni fog a csok-program kiszélesítéséről, mert a kormány álláspontja az, hogy

a „lakáskassza inkább volt kassza mint lakás”,

az ellenzék pedig csak azért bírálja a döntést, mert mindig megvédi a bankokat. Elmondása szerint a csok keretében sokkal több lakás épült, mint a lakáskassza-programban, a bankok 80-90 milliárd forintos haszonra tettek szert csak az állami támogatás miatt

Gulyás Gergely a falusi csok-programról beszélt, majd a fővárosi fejlesztési tanács megalakulásáról, így aztán nem jelentette be azt, amit mindenki várt: a közszféra létszámleépítését. Arról már beszámoltunk, hogy egy október 3-i kormányzati előterjesztésből kiderül, hogy összesen 9000 embert szándékoznak elbocsátani a közigazgatásból, valamint az is, hogy milyen hiányszakmák felé terelnék a kirúgott embereket. A dokumentum előjegyzése szerint a 45 oldalas előterjesztést még nem tárgyalta az Orbán-kormány, erre ma kerülhetett sor.

Fotó: Merész Márton

Az Index által megszerzett Karrier Híd Program elnevezésű javaslatcsomag a leépítésben érintett munkavállalók további lehetőségeivel foglalkozik. Az első javaslat szerint az elbocsátottak újbóli alkalmazását szociális hozzájárulási adókedvezménnyel segítenék.

Ennek oka, hogy várhatóan lesznek olyan kormánytisztviselők, akiknek jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. 

Az előterjesztés készítői azt javasolják, hogy a tervezett kedvezmény azokra az elküldött közszolgákra vonatkozzon, akik felmentésük napján már betöltötték a 60. évet. Vagyis a kedvezmény igen szűken célzott, csak a védett korban lévő tisztségviselőkre vonatkozna. Az előterjesztésben úgy becsülik, félmilliárd forint lenne az intézkedés költségvetési hatása. 

A következő pont az úgynevezett „Restart up”, vagyis a segítségnyújtás saját vállalkozás indításához. A leírás szerint a piacképes tudással rendelkezők lehetnek ennek a célcsoportja. De szintén beléphetnek a programba azok, akik nem a közszférában használt tudásukra alapoznak, hanem például meglévő hobbijuk által szerzett ismeretekre, tapasztalatokra építve indíthatnak vállalkozást, vagy családi céget vinnének tovább.

Ebben maximum 500 tisztviselő lehet érintett a becslés szerint, az összesen biztosítandó költségvetési forrás pedig 2,28 milliárd forint, ebből a vállalkozásoknak nyújtandó hitelek összege 2 milliárdot tenne ki. 

Az előterjesztés harmadik pontja a közszféra hiányszakmái felé irányításról szól. Ennek alapján főleg a szociális ágazatba és az egészségügybe küldenék az embereket, vagyis a legrosszabbul fizetett állami állások felé.

A kormányzati kommunikáció szerint létszámracionalizálás zajlik, ami bérfejlesztéssel társul, de senki, semmiféle érdemi döntésről nem számolt be eddig, ezért lett volna fontos Gulyás mai állásfoglalása. Ehelyett következtek a kérdések.

• Elsőként persze az Origo kérdezhetett, az ország versenyképességéről, továbbá fővárosi fejlesztésekről érdeklődtek, egyik esetben sem kapott, a kormány határozott álláspontját tükröző választ. Végül az ukrán-magyar kapcsolatok rendeződése kapcsán Gulyás ismét felsorolta az Orbán-kormány által kifogásoltakat, és kijelentette: elég pesszimista a következő hónapok kapcsán.
• A Heti Tv szintén Ukrajna kapcsán tehetett fel kérdést, s az üldözött ukrajnai magyarok esetleges érkezése kapcsán azt kérdezte: a kormány kinyitja-e nekik a határokat. Gulyás szerint minden magyar számíthat a magyar állam támogatására. „Magyarország minden magyart tárt karokkal vár”.
• A Heti Tv arra is rákérdezett, hogy miért nem kap állami hirdetéseket, így például az október 23-i állami megemlékezés kapcsán milyen szempontok alapján osztották el az állami hirdetéseket. Gulyás azt válaszolta, hogy a kormány hirdetési stratégiájáért nem ő felel, a kormány fő szempontja, hogy a társadalom egészét elérje.
• A Soros Háza ügye is napirendre került, a Heti Tv rákérdezett, milyen ellentét feszül a Sorsok Háza megnyitásának bejelentése, majd pedig Orbán Viktor parlamentben ismertetett álláspontja között. Gulyás szerint nincs ellentét, s ha a szakmai viták nem rendeződnek a tervezett megnyitó időpontjára, azzal a magyar állam nem tud mit tenni.
• A Reuters további kérdéseket tett fel a miniszternek a Sorsok Háza, s a múzeumot érintő kormánydöntés kapcsán. Gulyás szerint a kormány szerepe nem kizárólagos egy ilyen nemzeti tragédiát taglaló múzeum ügyében, az EMIH bevonása pedig szintén nem jelenti azt, hogy megosztották volna a zsidó közösséget, hiszen minden szereplő véleményére és szakmai meglátásaira számítanak. Schmidt Máriát Gulyás jó történésznek tartja, noha a Terror Háza főigazgatójának szakmai megítését érintő kérdésre a lényegi szempontból nem válaszolt.

Gulyás Gergely szerint „a zsidó törvények és minden gyalázat ellenére viszonylag nyugodt hely volt”, afféle menedék, csak 1944-ben, méghozzá a német megszállással változott ez meg.

• Gulyást az RTL arról kérdezte, mi változott a lakástakarékok ügyében, hiszen korábban, még nyáron a kormány nem gondolt a támogatási rendszer felszántására. Erre a miniszter azt mondta, lesz koncepció, egy hónapon belül megismerhető lesz a csok kiterjesztésére vonatkozó javaslatuk, ez indokolta a gyors törvénymódosítást.
• Az RTL a közszférát érintő hírekre is rákérdezett. Gulyás azt mondta, hogy az történik, amiről korábban beszámolt, 15-20 százalékos elbocsátás lesz a közszférában, a központi államigazgatásból 2500 embert érint ez. Nem fűnyíróelvszerű,  bérrendezéssel párosuló létszámcsökkentést hajtanak végre. „Természetesen minden formában szeretnénk segíteni azoknak, akik a közszférából, a központi államigazgatásból távoznak”, így az állami átképzést érintő, a sajtóban megjelent terveket Gulyás lényegében megerősítette. Hogy az érintettek mikor kapnak erről tájékoztatást, azt nem tudta megmondani, de a következő hetekben biztosan, s év végéig a szükséges törvénymódosításokra is sor kerül.
• Az RTL a kukaholding ügyében is kérdezett, amire Gulyás azt mondta, hogy a rendszer jobban működik, mint korábban, deát kell tekinteni, hol és hogyan lehet még javítani rajta.
• A gyermekszegénységet érintő kérdésre a miniszter az óvodai és iskolai étkeztetést emelte ki, s állította, hogy a valós helyzet Magyarországon a gyermekszegénység ügyében az, hogy nagyot lépett előre a kormány e káros jelenség felszámolásában.
• Az ATV a 24 óra alatt lezavart lakástakarékos törvénymódosításra, mire Gulyás Gergely a visszamenőleges törvényalkotás tilalmával érvelt.
• A kancelláriaminiszter szintén az ATV kérdésére azt mondta, számára elfogadhatatlan annak a KDNP-s képviselőnek a viselkedését, aki last minute lakástakarék-ajánlattal állt elő kedden.
• Az ATV megkérdezte Gulyás Gergelyt, lemondana-e a VIP egészségügyi ellátásról. A kancelláriaminiszter hála istennek jó egészségnek örvend, az MSZP idevágó népszavazási kezdeményezését pedig az „populizmus brutális iskolapéldájának” nevezte.
• Gulyás az Echo Tv kérdésére azt mondta, a holland show-műsor, amely reagál a magyar kormányzati kampányra és kifigurázza azt, csupán az európai parlamenti választási kampány része. Majd mindenkinek a figyelmébe ajánlotta azt a magyar kormányzati kampányfilmet, amely angol nyelven Guy Verhofstadt liberális unió frakcióvezetőt állítja célkeresztbe.
• A Fidesz továbbra is azt tervezi, hogy az Európai Néppárt része marad – állította Gulyás, aki szerint egyetlen szélsőséges politikai erővel nem terveznek együttműködést.
• A Napi információi szerint az OLAF megkereste a Miniszterelnökséget és tájékoztatást kért a Microsoft-ügyben, ám az idevágó kérdésre Gulyás annyit mondott: tájékoztatás kér az ügyben.
• A Magyar Idők kérdésére Gulyás azt mondta, ő maga és a Miniszterelnökség nem költözik a budai Várba, Orbán Viktor és a Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont január elsejével költözik.
• A miniszter az aznnali.hu kérdéseire beszélt a saját anyagi helyzetéről és lakásszerzéséről, továbbá arról is, hogy még mindig nem készült el, ám még idén el fogja fogadni a kormány azt a demográfiai akciócsomagot, amely adott esetben a diákhitelt, s az abban nyújtott, a gyermekkel rendelkezőket érintő kormányzati kedvezmények diszkriminációját kifogásoló ombudsmani jelentéssel kapcsolatos.
• A 168 Óra megkérdezte Gulyás Gergelyt arról, megvizsgálja-e a Miniszterelnökségen Simonka György meggyanúsítása kapcsán a kormányzati felelősséget. A kancelláriaminiszter lapunktól értesült a fideszes politikus meggyanúsításától, így egyelőre arra sem tudott érdemben reagálni, hogy támogatni fogja-e a fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
• Lapunk vitába bonyolódott Gulyás Gergellyel a Verhofstadt-videó kapcsán. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője ugyanis a holnap megjelenő 168 Órának adott interjúban cáfolja a kormányzati kampányvideó állításait, s utasítja vissza a kritikát. Hogy Gulyás minderre mit mondott, arról egy későbbi cikkünkben számolunk be.
• Egy kérdésre Gulyás azt mondta, reményei szerint egy héten belül, de a hónap végéig elindul az újabb nemzeti konzultáció.
• Gulyás azt mondta a Magyar Idők kérdésére, hogy erős kétségei vannak a kormánynak azzal kapcsolatban, hogy az új Nemzeti alaptanterv a jelenlegi formájában 2019-ben bevezethető, így valószínesíthető, hogy mégis beigazolódnak a korábbi sajtóhírek, amelyek szerint egy évet csúszik a felmenő rendszerű bevezetés.