Vidéken ennyivel alacsonyabb fizetéssel számolhatnak a munkavállalók
A fizetés összege réginként egyre nagyobb eltéréseket mutat Magyarországon.
Ha ugyanazt a munkát végzi vidéken, mint Budapesten, akár 30-40 százalékkal kevesebbet vihet haza, és ez nem ritka eset, hanem a magyar valóság. A fizetés és a feltételek különbözőek lehetnek országrészenként, amit a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők is megerősítettek.
Budapesten és környékén a fizetések az elmúlt években sokat emelkedtek, miközben számos vidéki térségben még mindig csak álomnak számít a magasabb bérezés, ám a megélhetési költségek ott is emelkednek. Tévhit azt gondolni, hogy csupán a fizikai munkakörökben mutatkozik hatalmas különbség, ugyanis mérsékeltebb formában gyakorlatilag a szellemi munkakörök is rosszabbul fizetnek vidéken, mint a fővárosban.
Ezért tér el a fizetés ilyen mértékben az egyes településeken
A portál Bodor Fruzsinát, a Prohuman Zrt. közvetítési üzletág vezetőjét, és Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatóját kérdezte arról, hogy mi jellemző a magyar munkaerőpiacon, illetve mi áll annak a hátterében, hogy ugyanazért a munkáért nem azonos a bérezés a településeken.
Világossá tették, hogy azonos pozíciókban Pest vármegye után Győr-Moson Sopronban már 10-20 százalékkal kevesebbet keresnek a dolgozók, Kecskemét pedig még további 5-10 százalékkal lemarad. Északkeleten és délnyugaton vannak a legrosszabb helyzetben a munkavállalók, ugyanis ezeken a területeken a 30-40 százalékos bérszakadék sem ritkaság, sőt akár még 50 százalékos eltérés is előfordulhat, ha a fővárosi béreket vetjük össze a helyi fizetéseket.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2026. január 10., 11:03
Magas fizetés járhat azoknak, akik 12 órás műszakban dolgoznak és nem hibázhatnak, mert emberéletek múlnak rajta.
Ez a jelenség régóta megfigyelhető és évek óta romló tendenciát mutat. Bár sok helyen egy-egy új beruházástól nagy fellendülést várnak a helyiek, ám a gyakorlatban ez nem hoz akkora könnyebbséget, ami biztosítaná a felzárkózást a bérek szintjén. A nagyobb cégek ugyan valóban emelik a bérszínvonalat, de ez sem minden esetben igaz, mert sok helyen éppen az a cél, hogy alacsonyan tartsák a költségeket. Ahol pedig egyáltalán nem indulnak új üzemek, ott nincs olyan befolyásoló tényező, ami segítene rendezni a fizetéseket.
A különbségek hátterében egyrészt az áll, hogy a cégek oda települnek, ahol olcsóbb a munkaerő, és hosszú évekig megragadnak az alacsonyabb béreknél, mert értelemszerűen ez éri meg nekik. Az alacsonyabb vidéki rezsiköltségek szintén vonzerőnek számítanak, hiszen az ipari parkok bérleti díja és az egyes szolgáltatások ára is olcsóbb, így nincs akkora nyomás a fizetések emelése iránt, mint például Budapesten. Ráadásul a magyarok nem szívesen költöznek át egyik városból a másikba, még a magasabb fizetés ellenére sem, így inkább az ingázás vagy a helyi munkavállalás a jellemző.
A munkaerőhiány miatt ugyan országszerte nőnek a bérek, de a magasabb bérek iránti kényszer magasabb ott, ahol a szakemberhiány nagy és sürgető problémákat szül. A multiknál ugyanakkor egységesebb a bérezés, konkrét elveket követnek, és folyamatosan emelnek, ám bizonyos pozíciókból nem lehet továbblépni, így a bérsáv is fix marad.
A szakértők szerint a speciális tudás, az idegennyelvek ismerete és egy hiányszakma elsajátítása segíthetnek a legtöbbet abban, hogy vidéken is magasabb fizetést lehessen kiharcolni, ám mindenkinek arra kell számítania, hogy így is hosszadalmas bértárgyalásokon kell részt vennie.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pexels)
