Budapest fizetésképtelenné válhat: 168 óra türelmi időt adtak a szakszervezetek
Budapest pénzügyi helyzete kritikus, sokak fizetése került veszélybe, kong az ürességtől a főváros kasszája.
A kormány és Budapest vezetésének ellentéte nem újdonság, most azonban odáig fajultak a dolgok, hogy állami és fővárosi munkavállalók fizetése került veszélybe. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet 168 órás ultimátumot adott a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a főváros közszolgáltatásait működtető cégek részére, hogy újrainduljanak a tárgyalások a Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Köztársaság Kormánya között. Ellenkező esetben sztrájkra számíthatnak – írta a 444.
A napokban kiderült, hogy a fővárosi önkormányzat bankszámláján október végén mindössze 6,95 milliárd forint maradt. Emellett a tervezett biztos bevételek – például a gépjármű- illetve iparűzési adó és az állami támogatások – összesen 22,7 milliárd forintra rúgnak, továbbá akár további 20,8 milliárd is érkezhetne, ha a kormány támogatja a fővárost. Ugyanakkor a várható kiadások mértéke meghaladja a bevételeket: ezekre az év végéig mintegy 66,5 milliárd forintot kellene költenie a fővárosnak.
Karácsony Gergely szerint ha az állam folyamatosan von le forrásokat (inkasszót alkalmaz) és nem jön a támogatás, akkor akár mínusz 36,87 milliárd forint lehet az év végi egyenleg. Ha legalább a közlekedés támogatása megérkezik, akkor is mínusz 1,82 milliárd forint mínuszban lesz az önkormányzat.
Az elvégzett munka utáni fizetés akkor is jár, ha a kifizetőnek gondjai vannak
A közlekedési dolgozókat képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, Naszályi Gábor, hangsúlyozta: nem politikai csatározásban akarnak részt venni, hanem azért állnak ki, hogy legyen fizetésük és működjenek a fővárosi szolgáltatások.
A szakszervezet közölte: 168 órát adnak a tárgyalások újraindítására, ha addig nincs eredmény, akkor a sztrájk előkészületei megkezdődnek. A figyelmeztetés azoknak szól, akik a közlekedési, illetve közszolgáltatási dolgozók bérét és munkakörülményeit befolyásolják.
Mi a tét?
Ha a főváros nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, az nem csupán fizetéskiesést jelenthet. Gyakorlatilag is működésképtelenné válhatnak olyan alapvető szolgáltatások, mint a tömegközlekedés. A főpolgármester szerint ha nem sikerül tető alá hozni az állami-fővárosi megállapodást, akkor 2026 első negyedévében már nem tudják kifizetni a béreket.
Mi a kiút?
A főváros és a kormány dolga most, hogy azonnal újrakezdjék a tárgyalásokat, és biztosítsák a szükséges forrásokat. Érdekérvényesítő félként a szakszervezetek azt követelik, hogy a dolgozók ne viseljék a politikai patthelyzet következményeit.
Azzal érvelnek, hogy a fővárosi lakosoknak is érdeke, hogy legyen biztonságos közlekedés és stabilan működő város, a források biztosítása tehát a közösségi és dolgozói érdekeket egyszerre szolgálja.
(Kiemelt képünkön Karácsony Gergely főpolgármester látható. Forrás: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
