Fehér karácsony lehet az ország egy részén? Mutatjuk, hol várható hó
1963 óta a Duna sem fagyott be, azonban kitartóan ragaszkodunk a fehér karácsonyhoz, ami idén sem biztos, hogy bekövetkezik.
Ahogy az ünnepek közelednek, egyre többen nézegetik a különböző meteorológiai honlapokat annak reményében, hogy kiderül, lesz-e fehér karácsony idén. Bár biztosat még nem tudni, a jóslás nem árthat, eszerint pedig nem a elképzelhetetlen, hogy havas lesz az ünnep. Különösen ha a hidegfront és a csapadék egyszerre érkezik.
Egyre több meteorológiai oldal és helyi portál számol be arról, hogy december 20. környékén hideg- és csapadékos levegő érheti el Magyarországot. Ez megalapozhatja a havazást. Azonban a szakemberek is hangsúlyozzák: a fehér karácsony valószínűsége jórészt attól függ, hogy a havazás időzítése és hőmérséklet miként alakul. Az elmúlt évek enyhébb telei miatt ugyanis megtapasztalhattuk, hogy országszerte ritkábbá vált a tartós hótakaró.
Fehér karácsony oldalt indított az Időkép
Az Időkép már el is indított egy oldalt, amin nyomon követhetjük, hány százalék esély mutatkozik a fehér karácsonyra. Eszerint – cikkünk megírásának pillanatában – 15 százalék esély van arra, hogy a karácsonyfa mellől kitekintve az ablakon havas tájat láthatunk.
Más, időjárással foglalkozó portálok is optimisták: többen arra számítanak, hogy a tél beköszöntével — akár síkvidéken is — eső, majd havas eső formájában érkezhet a csapadék; ha időben befagy a talaj, és a hőmérséklet is alacsony marad, a hó akár meg is maradhat karácsonyig.
A legtöbb előrejelzés szerint december közepe után válik igazán kulcsfontossá az időjárás alakulása: ha ekkor érkezik hidegfront és csapadék, van esély havazásra. Azonban a síkvidéki területeken (mint például Dél-Magyarország vagy az Alföld) kisebb az esély a fehér karácsonyra, mint a hegyvidéki régiókban.
Miért akarjuk annyira a fehér karácsonyt?
A fehér karácsony iránti vágy sokkal mélyebben gyökerezik annál, mint hogy szépen mutat a hó a fotókon. Több évszázados kulturális beidegződés, érzelmi kötődés és személyes emlék keveredik benne. Közép- és Észak-Európa nagy részén a 18–19. századig a tél valóban hideg, havas időszakkal járt, 1963-ig szinte minden évben befagyott a Duna, azóta egyszer sem. A karácsonyt övező hagyományok, népdalok, festmények és képeslapok mind ezt a „téli táj – meleg szoba” kettősséget közvetítették.
És persze amellett, hogy a filmnek, reklámok is ezt a sztereotípiát erősítik, sok ember emlékezetében a gyerekkori tél szünetek szánkózással, hóember építéssel, karácsonyfa díszítéssel kapcsolódnak össze.
(Fotó: Pexels)
