Kiderült, miért ugrott meg az ezüst ára
Rekordszinten jár az ezüst ára, a drágulást egyszerre húzza fel a tartós kínálathiány és az ipari felhasználók egyre agresszívebb készletépítése.
Az Economx cikke szerint szerdán a reggeli 116 dolláros csúcs után 112 dollár körül mozgott az ezüst unciánkénti ára, vagyis egy év alatt nagyjából a 3,5-szeresére drágult a nemesfém.
A világpiaci jegyzés a 99,9 százalékos tisztaságú ezüstre vonatkozik, amelyet jellemzően befektetési célú termékeknél, illetve néhány dísztárgynál használnak. A hétköznapokban jóval gyakoribb a 92,5 százalékos finomságú ezüst: ez már elég kemény ahhoz, hogy ékszerek készüljenek belőle, és a Magyar Nemzeti Bank érmesorozatainál is tipikusan ilyen ezüsttartalommal találkozni. Így aki például egy unciás MNB-ezüstérmét tart, annak az értéke pusztán az anyagárat nézve nagyjából a 112 dollár 92,5 százaléka, vagyis megközelítőleg 33 ezer forint.
Ötödik éve többet kér a piac, mint amennyit a bányák adnak
A háttérben elsősorban a kereslet és kínálat tartós felborulása áll. Az Erste elemzésére hivatkozva az Economx azt írja: már ötödik éve magasabb a globális ezüstkereslet a kínálatnál, miközben az ipari felhasználók, vagyis a napelem-, mobiltelefon- és félvezetőgyártók, ileltve a hadiipar egyre inkább előre vásárolnak, nehogy a fizikai hiány termeléskiesést okozzon.
A pluszkereslet hatását jól mutatja, hogy 2025 végén többször is „szétvált” a fizikai ezüst és a papírezüst, azaz az ETF-ek, határidős termékek ára: a kézzelfogható fém akár 5–10 százalékos prémiumot is elért. A jelenség akkor erősödik, amikor a gyártók egyszerre próbálnak 1–2 évnyi készletet felhalmozni.
Samsung-hatás: egy új akkutechnológia is rátehet egy lapáttal
A rali másik, sokat emlegetett magyarázata egy iparági történet: az Economx szerint az Erste felvetése alapján a Samsung szilárdtest lítiumakkumulátor-fejlesztése is növelheti a várakozásokat. A beszámoló úgy fogalmaz, hogy az új cellák anódja ezüst–szén kompozitból készülhet, cellánként mintegy 5 gramm ezüsttel, ami járművenként akár 1 kilogramm felhasználást jelentene.
Ha a technológia tömegtermelésbe fordul, és az elektromosautó-piacból 20 százalékot hasít ki, az éves szinten 16 ezer tonna pluszkeresletet jelenthet. A piacon ezért terjed a feltételezés, hogy a cég már a rajt előtt igyekszik minél több ezüstöt felhalmozni, ami önmagában is feljebb tolhatja az ezüst árát.
(Kiemelt képünk: ezüst étkészlet. Fotó: cocoparisienne/Pixabay)
