Többet költenek magukra az egyetemi alapítványok vezetői, mint az ösztöndíjakra

Hiába szerepel az alapítványi célok között a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása, jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására.

2023. február 6., 10:48

Szerző:

Összesen 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át a kormány az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, amikor az egyes állami feladatok kiszervezésével létrehozta ezt a konstrukciót. Ebből körülbelül ezermilliárd forint értékű állami tulajdont a 21, egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítvány kapott indításként vagy az alapítást követő hónapokban – írja összeállításában a 24.hu.

Mindez azért lett most különösen érdekes – írja a lap – mert az Európai Tanács határozata alapján Brüsszel nem hajlandó semmilyen jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar kormány által alapított szervezeteknek, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek, magyarán: egyelőre nem kaphatnak uniós forrásokat. 

Az uniós támogatások felfüggesztése különösen azok után fájdalmas, hogy 2021 februárjában nem kevesebb mint 1509 milliárd forintnyi uniós forrást ígért az EU helyreállítási alapjából Orbán Viktor miniszterelnöknek az egyetemeknek fejlesztésre, és részben erre hivatkozva javasolta a kormány a felsőoktatási intézményeknek, hogy fontolják meg a működésük korszerűsítése érdekében a modellváltást, e pénz jó részét viszont végül nem is kérte a kormány az Európai Uniótól. 

Átláthatatlan és összeférhetetlen – ez volt a két legfőbb kifogása az Európai Tanácsnak a vagyonkezelő alapítványokkal szemben. „Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a »közérdekű vagyonkezelő alapítványok« és az általuk kezelt jogi személyek esetében nem kerülnek alkalmazásra a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok, és nem átlátható, hogy az említett vagyonkezelő alapítványok milyen módon kezelik a forrásokat” – írta az Európai Tanács a decemberi határozatában.

Az Európai Tanács által kifogásolt átláthatatlanságot a 24.hu újságírói is megtapasztalták, amikor megkísérelték feltárni, mekkora vagyontömeget kaptak a kormánytól ezen alapítványok, és azt miként hasznosítják. A közérdekű adatigénylés során megkapott alapító okiratokból ezt nem is lehetett rekonstruálni, mivel nem minden dokumentum tartalmazta az induló vagyonelemek értékét, több alapítvány pedig nem is reagált a megkeresésükre. Így kénytelenek voltak az éves beszámolókra hagyatkozni. Ezek szerint a 21 egyetemi vagyonkezelőből a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kapta a legnagyobb állami vagyont: 341 milliárd forint volt a saját tőkéje 2021 végén. Két másik egyetemi alapítvány is százmilliárd fölötti állami vagyonhoz jutott hozzá: a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 151 milliárd forint, a debreceni egyetem fölött álló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány pedig 113 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett.

Ez a vagyon sem elegendő azonban ahhoz, hogy maguk az alapítványok ne szoruljanak állami apanázsra, amiből finanszírozni tudják a működésüket.

A 1413/2021 kormányhatározat szerint a legtöbb vagyonkezelő évi 400 millió forintot kap az államtól – ebből fizetik például a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjaikat, valamint az egyéb költségeiket –, de a szerencsésebbek ennek a dupláját is megkaphatják. Ebből a keretből fedezhetik „az alapítvány által közvetlenül ellátandó közfeladatokat” is, így például saját hatáskörben ösztöndíjat adhatnak rászorultsági vagy teljesítményalapon.

Az alapítványi célok között szerepel ugyanis a hátrányos szociális helyzetű vagy kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása ösztöndíjak formájában, ám a 2021-es beszámolók szerint csak három alapítvány hirdetett ösztöndíjprogramot (az eddigi állami, tanulmányi ösztöndíjakat, juttatásokat, rendes és rendkívüli szociális támogatásokat nem érintik az alapítványi ösztöndíjak). Azonban mindhárom helyen több pénz ment el a vezetői tiszteletdíjakra, mint az ösztöndíjakra. 

A Miskolci Egyetemen a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett Universitas Miskolcinensis Alapítványnál 35 millió forintot osztottak ki a „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatók” között, a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagoknak pedig 65 millió forintot fizettek összesen, pedig akkor még a miniszter fel sem vette a tiszteletdíját. 

Az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány 21,75 millió forinttal támogatott 15 Marek-ösztöndíjas hallgatót, miközben a vezető tisztségviselők 108 millió forintot vettek fel. 

A harmadik, saját ösztöndíjat kiosztó vagyonkezelő alapítvány, a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által vezetett Pannon Egyetemért Alapítvány volt, amely „az alapítványi célok eléréséhez szükséges oktatási, művészeti, képzési és ösztöndíjfeltételek elősegítése” érdekében összesen 9,4 millió forintot fordított ösztöndíjakra. Az alapítvány vezetői közben 81 millió forint tiszteletdíjat kaptak, Navracsics azonban – aki az uniós források hazahozataláért is felel a kormányban – nem vette fel a kuratóriumi fizetését.

(Kiemelt képünk: Varga Judit igazságügyi miniszter, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke beszédet mond a Föld napja alkalmából tartott Egy nap a holnapért, a klímáért! című rendezvényen a Miskolci Egyetemen 2022. április 22-én. fotó: MTI/Vajda János)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.