Egyetemelhagyók
Csökkent, de továbbra is magas a lemorzsolódás aránya a hazai egyetemeken és főiskolákon. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2009–2010-es tanév alapképzéseire beiratkozók közül 2015-re mintegy 36,4 százalék nem jutott el az abszolutóriumig.
További 6,8 százalék, aki ugyan bent maradt a felsőoktatási rendszerben, de még nem végezte el a tanulmányait, és nem is biztos, hogy sikeres záróvizsgát tesz majd. Van, aki a választott szakot hagyta ott. Összességében a felvett hallgatók mindössze 49,5 százaléka diplomázott.
Bazsa György, a Debreceni Egyetem professor emeritusa azt mondta a 168 Órának: ugyan sokrétűek az okok, alapvetően a diákok hozzáállásában keresendő a probléma. Szerinte elsősorban a nyelvvizsga hiánya miatt lehet ennyire magas az egyetemet elhagyók száma.
– Bár az egyetemek és főiskolák többsége kiváló, ingyenes lehetőséget biztosít a nyelvtanulásra, sokan nem élnek ezzel. Vannak olyanok is, akik rosszul mérték fel képességeiket a pályaválasztásnál. Vagy azt hitték: az egyetem „melegedő”, ott majd lesz néhány kényelmes évük.
Növekszik azoknak a diákoknak a száma is, akik a hazai egyetem mellett külföldi intézménybe is jelentkeztek és felvételt nyertek. Ők passzív félévvel indítják a tanulmányaikat, és ha kint sikeresen lediplomáznak is, itthon a statisztika szerint lemorzsolódónak számítanak. Hasonlóan azokhoz, akik az első év után Magyarországon belül váltanak intézményt. Ahol az első évet végezték, csak az látszik: nem jutottak el az abszolutóriumig. És sajnos – hangsúlyozza Bazsa – akadnak olyanok is, akiket az anyagi szükség szorít ki az egyetemről. Munkát vállalnak, hogy fenntartsák magukat, de amellett már nem tudják elvégezni a tanulmányaikat is.
