Veszélybe került a magyarok egyik kedvenc zöldsége, akár teljesen eltűnhet

Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás, így a magyarok egyik kedvenc zöldsége is veszélybe került.

2025. október 30., 14:39

Szerző:

Korábban a 168.hu is megírta, hogy miként alakult idén a magyar zöldség- és gyümölcstermés. Tavasszal szokatlanul hideg volt, így idén jóval kevesebb cseresznye, meggy és kajszibarack termett. Egy friss kutatás szerint, a magyarok egyik kedvenc zöldsége, a burgonya is veszélybe került, olvasható a Dívány cikkében.

Egyre kevesebb terem a magyarok egyik kedvenc zöldségéből

Az ELTE Meteorológiai Tanszéke és a MATE Agronómiai Tanszéke közös kutatásban vizsgálta a burgonya hazai termesztésének helyzetét, és arra a riasztó következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás súlyosan veszélyezteti a növény jövőjét Magyarországon. A tanulmány szerint a hőmérséklet-emelkedés és az új, invazív kártevők, köztük a 2015-ben megjelent burgonyamoly, együttes hatása drámai visszaesést okozott a termésmennyiségben. A burgonya számára hazánk már most is a termesztés déli határvonalán fekszik, vagyis a nyarak túlságosan melegek a növény fejlődéséhez, ami a következő évtizedekben tovább súlyosbodhat.

A kutatás szerint az elmúlt húsz évben a burgonyatermelés a negyedére esett vissza: míg a 2000-es évek elején még mintegy 800 ezer tonnát takarítottak be, ma már csupán a hazai fogyasztás 40–50 százalékát fedezi a belföldi termelés. A hiányt főként Franciaországból, Németországból és Hollandiából érkező import pótolja. Különösen nagy visszaesést tapasztaltak az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon, ahol korábban jelentős burgonyatermelés folyt, míg Budapest környékén mára gyakorlatilag teljesen megszűnt a termelés. Jelenleg a fő termőkörzetek a Dél-Alföldön, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyében találhatók, ám ezekben a térségekben is csak hűtőöntözés mellett lehet sikeresen termeszteni.

Ez lehet a burgonya jövője

A kutatók három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel: a „zöld jövőkép” a párizsi klímacélok teljesítését és az azonnali kibocsátáscsökkentést feltételezi, a „realista jövőkép” csak 2040-től számol jelentősebb intézkedésekkel, míg a „pesszimista jövőkép” a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását vetíti előre. Ez utóbbi szerint néhány évtizeden belül Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető a burgonya.

A szakemberek szerint a megoldás kulcsa a gyors és hatékony éghajlatvédelmi cselekvésben, valamint a termesztéshez legalkalmasabb régiók azonosításában és a kártevők elleni modern védelmi stratégiákban rejlik. Ha sikerül azonnali lépéseket tenni a klímaváltozás mérséklésére, a hazai burgonyatermesztés megmenthető, ellenkező esetben viszont a magyar konyha egyik legfontosabb alapanyaga tűnhet el végleg a hazai termőföldekről.

 

(Kiemelt kép: Pixabay)